Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Ring Orsolya: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban azonban a politika a Nemzeti Színháztól továbbra is példamutatást várt a többi színház számára, és ehhez megfelelő műsorpolitikát, nem ellenszegülő vezetést.

48 1978-ban Major Tamás és Marton Endre nyugdíjazásával párhuzamosan megindult a Nemzeti Színház vezetésének és működésének átalakítása. A Kulturális Minisztérium új vezetési koncepciót valósított meg a színház irányításában, intendáns kinevezésével, főrendező és vezető rendező beállításával. A minisztérium új színházpolitikájának jegyében ugyanis úgy kívánták átalakítani a színházak irányítását, hogy azok élén kultúrpolitikus álljon, aki a párt és az állam művészetpolitikai koncepciójának megvalósítója, és aki nem alkotó művész.

49 A Nemzeti Színház vezetésében 1978-ban bekövetkezett változásokat is ezzel indokolták elsősorban.

50 Pozsgay Imre a Nemzeti Színház vezetésére a legalkalmasabbnak a szolnoki és a kaposvári színház igazgatóját, Székely Gábort és Zsámbéki Gábort találta, de kompromisszumot kellett kötnie, el kellett fogadnia, hogy az Aczél György által a rendszerbe épített biztosítékként a politikailag megbízható Nagy Péter írót, kritikust nevezték ki a színház igazgatójának, Székely Gábort főrendezőnek, míg Zsámbéki Gábort vezető rendezőnek. A Nemzeti Színház új vezetőségének munkáját hamarosan egyre több konfliktus terhelte. A két fiatal rendező azt tartotta fontosnak, hogy az együttes szelleme, munkamódszere változzon meg, és hogy a Nemzeti mindenekelőtt kortárs modern színházzá váljon. Nagy Péter viszont kifejtette, hogy ha van „nemzeti" színház, akkor annak mindig is elsőrendű feladata a nemzeti dráma művelése, a nemzeti drámai hagyomány ápolása.

51 1982-ben a minisztérium újabb vezetőcserét határozott el, a színház igazgatásával Malonyai Dezsőt bízzák meg, aki mellett Vámos László mint a színház művészeti vezetője-főrendezője működött. Pozsgay Imre utolsó miniszteri döntéseként 1983. január l-jével megalapította a Katona József Színházat, mint önálló művészeti intézményt, amelynek igazgatója Székely Gábor, főrendezője pedig Zsámbéki Gábor lett.

52 Az Agitációs és Propaganda Bizottság ellentétben például a Huszonötödik Színház vagy a Népszínház létrehozásával, nem foglalkozott érdemben az önálló Katona József Színház létrehozásának kérdésével. A Katona József Színház egyszer csak mint egy létező, önálló színház jelent meg a színházi 48 „A Nemzeti Színház feladata napjainkban is a mai magyar dráma megteremtésében való aktív részvétel, a magyar klasszikus dráma újjászületése, a világirodalom legjelentősebb klasszikus műveinek életre keltése, az újonnan születő haladó művek bemutatása." Ellenőrzési jegyzőkönyv a Nemzeti Színház költségvetési revíziójáról. MOL XXVI-I-8-1976. 25. d. 49 Tárcairányítású színházaink vezetésbeli-strukturális problémái. MOL XIX-I-9-a-szn-Színházi dosszié-1978-1979. 34. d. 50 Tóth Dezső államtitkár ajánlása a Nemzeti Színház társulati ülésén elmondandókhoz. 1978. április 6. MOL XTX-I-7-bb-1978. 22. d. 51 Nagy Péter: A Nemzeti Színház helye, feladata a szocialista magyar kultúra kiépítésében. MOL XIX-I-9-a-Nemzeti Színház dosszié-1978. 34. d. 52 Jelentések, feljegyzések, tájékoztatók a Katona József Színház létrehozása körüli döntésekről. MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. 209