Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Ring Orsolya: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban ges működését.

39 Önálló tevékenysége csak néhány évadra korlátozódott, az 1980-as évek elején előbb a Nemzeti Színház kamaraszínháza lett, majd megszűnt. Az 1970-es évek vége a strukturális átalakulások ideje volt. 1978. február 14-i ülésén döntött az Agitációs és Propaganda Bizottság egy „befogadó színház" megalakításáról Játékszín néven, hogy ez a színház adjon otthont az egy-egy produkció létrehozására alakult alkalmi társulatoknak, hogy azok elsődlegesen kortárs magyar és külföldi szocialista műveket mutassanak be.

40 Majd a bizottság 1979. július 17-i ülésén az ország „egyenletesebb színházi ellátottsága" érdekében Nyíregyházán és Zalaegerszegen önálló színházi társulatok létrehozását határozták el.

41 1978 — a „színházi robbanás" éve Az 1960-as évek második felében a színházi életben kibontakozó válság megoldására átfogó koncepcióra lett volna szükség, ilyen azonban nem jött létre, csak kisebb-nagyobb reformokkal, strukturális kiigazításokkal próbálkoztak. Ez a valós krízishelyzet az 1970-es évek közepén pedig még politikai-hatalmi színezetet is kapott az Aczél György és Pozsgay Imre közötti ellentét révén. Aczél Györgyöt 1974-ben felmentették a Központi Bizottságban viselt tisztségei alól és 1982-ig — amellett, hogy a Politikai Bizottság tagja maradt — „csak" a Minisztertanács elnökhelyettesének tisztét töltötte be. Aczél György és Pozsgay Imre viszonya az utóbbi önállósodási törekvéseivel párhuzamosan romlott meg, amely egybeesett Aczél egyre erősödő törekvésével, hogy a KB-titkári pozíciót visszaszerezze. A kulturális miniszternek ugyanis sikerült olyan viszonyt kialakítania a fiatal színházvezető generációval, amilyet Aczélnak nem. Ezzel éppen személyi kapcsolatok terén veszélyeztette az ezekre igen sokat adó Aczél dominanciáját, aki joggal tartott attól, hogy a generációváltással az erőviszonyok Pozsgay javára fognak eltolódni.

42 Az Agitációs és Propaganda Bizottság színházi témájú anyagait tanulmányozva, még akkor is világosan kirajzolódik Aczél György irányító szerepe, ha tudjuk, hogy a bizottság jegyzőkönyvei egyetlen döntést sem kapcsoltak konkrét személyhez. A jegyzőkönyvek ugyanis tartalmazzák — az ülésen jelenlévők pontos névsora mellett — egy-egy téma előadóját, meghívottait és a hozzászólószüntették. KOLTAY-MAJOROS, 1999. 400-401.; Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1981. március 24-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs 364. ő. e. 39 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1977. szeptember 27-i üléséről. MOL M-KS288. f. 41. cs. 291. ő. e. 40 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1978. február 14-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 300. ő. e. 41 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1979. július 17-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 328 ő. e. 42 RÉVÉSZ, 1999. 267-268. 207