Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Közlemények Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1969. november 25-i határozata — a korszak első és a későbbiekben sem jellemző színházalapításával — létrehozta a Huszonötödik Színházat.

35 A Gyurkó László vezette színház feladata az volt, hogy „Adjon otthont az egyértelműen szocialista mondanivalójú új magyar drámának, legyen műhelye a politizáló, a szocialista életforma és társadalmi együttélés problémáival foglalkozó műveknek, kísérleteknek. Alkalmazza a mondanivalót legjobban szolgáló műfaji, művészi és színpadi módszereket. Teremtse meg az alkotó kollektíva és közönség újfajta kapcsolatát, és így járuljon hozzá a szocialista tudat kialakításáért folyó munkához."

36 Bár az 1970-es években készült értékelések mind a Huszonötödik, mind pedig az Állami Déryné Színház tevékenységét elismerték, az Agitációs és Propaganda Bizottság 1977-ben mégis a két színház összevonását és belőlük a Népszínház megalakítását határozta el.

37 A Huszonötödik Színház és az Állami Déryné Színház összevonását a Kulturális Minisztérium vezetői azzal indokolták, hogy a két színház külön-külön nem volt képes ellátni a feladatát. A Huszonötödik Színház programját — melynek lényege a népszínházi jelleg, a közművelődési szándék, a színházi határok tágítása — a szűkös színháztermi adottságok miatt csak részben tudta megvalósítani, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ha a színház működőképes akar maradni, megfelelő működési feltételeket kell biztosítani számára. Más okokból ugyan, de ekkorra az Állami Déryné Színház is lehetetlen helyzetbe került, mivel erre a színházra irreálisan nagy feladatot szabtak. Az az elképzelés, hogy egy színház, még ha tizenegy társulattal rendelkezik is, lássa el a vidéki színházak hatókörén kívül eső országrészeket élő színházi kultúrával, idejétmúltnak bizonyult. A színház az évi kétezer előadását elképesztően gyenge technikai körülmények között teljesítette, így természetes, hogy nem volt képes minden szempontból magas színvonalú előadások megtartására. Mivel a Huszonötödik Színház programja és az Állami Déryné Színház tevékenysége rokonítható volt, és a színházépület is rendelkezésre állt, a minisztérium úgy határozott, hogy a két színházból olyan egységes társulatot szerveznek, amelynek feladata azonos a két színház külön-külön vállalt feladatával. A két színház papíron 1978. január l-jén egyesült, de a Népszínház

38 csak az 1978-1979. évi évadban kezdte meg tényle35 Jegyzőkönyv az Agitációs és Propaganda Bizottság 1969. november 25-i üléséről, MOL M-KS-288 f. 41.csl27. ő.e. 36 Részlet a Huszonötödik Színház alapítóleveléből. MOL M-KS 288 f. 41. cs. 167. ő. e. 37 Jegyzőkönyv az Agitáció és Propaganda Bizottság 1977. szeptember 27-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 291. ő. e. 38 Gyurkó László 1979-ig volt a Népszínház vezetője. Pozsgay Imre kulturális miniszter 1979-ben az Operettszínház igazgatóját és főrendezőjét (Malonyai Dezsőt és Vámos Lászlót) nevezte ki a Népszínház élére. A döntés után a Huszonötödik Színház egykori társulatának java elhagyta a Népszínházat, és nemsokára a Kecskemétről átszerződtetett csapat is távozott. A színház új vezetőit hamarosan a Nemzeti Színház élére nevezték ki, a Várszínház pedig a Nemzeti Színház kamaraszínháza lett. A Népszínház neve egy ideig még szerepelt a plakátokon, aztán a színházat is meg206