Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - RING ORSOLYA: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban. Színházi témák az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság ülésein 197

Ring Orsolya: A színházak pártirányítása a Kádár-korszakban függetlenséget akartak, a pártvezetés pedig az állami irányítást igyekezett megerősíteni. Különösen rossz volt a helyzet vidéken, ahol a körzetesítés rendszere a gyakorlatban megoldatlanul hagyta a községek, falvak, kisebb települések színházi „ellátását". így az Állami Déryné Színházra (az 1951-ben megszervezett Állami Faluszínház 1955-ben vette fel az Állami Déryné Színház nevet) hárult a feladat, hogy a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi „ellátását" biztosítsa, miközben a színház szegényes feltételekkel, alacsony színházi közízlést terjesztve és mindemellett a színházi szakma teljes nemtörődömsége közepette működött. Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1971. július 6-i ülésén tárgyalta a Művelődési Minisztérium előterjesztését a vidéki színházak új szervezetéről és működéséről. Az előterjesztés a megváltozott társadalmi és gazdasági körülményekre, valamint a korábban összevont miskolci és egri színház tapasztalataira hivatkozva javasolta ugyan a vidéki színházak körzetesítését, de azzal, hogy a körzetesítés a vidéki színházak önállóságának megőrzése mellett valósuljon meg, ellentétben a Politikai Bizottság 1964-ben hozott határozatával,

30 mely a vidéki színházi szervezet átalakítását egyes színházak önállóságának megszüntetésével kívánta megvalósítani. Az új konstrukciótól a nézőszám növekedése és a művészi színvonal emelkedése mellett gazdaságosabb működést is vártak. A kísérleti körzeti színház szerepét a korábbi javaslatokban még megszüntetni tervezett kaposvári Csiky Gergely Színháznak szánták. Az előterjesztés mellékletében felvázolták a vidéki színházak tervezett működésének részletes modelljét is. E modell a nagyszínházi

31 és a körzetesített működés

32 mellett fenntartásra érdemesnek ítélte az Állami Déryné Színházat, amely az egyetlen országos feladatot ellátó színház volt.

33 A Déryné Színház feladata az ország valamennyi megyéjében a körzeti színházak játszási helyein kívüli, társulattal nem rendelkező városok, de főleg a községek színházi előadással történő „ellátása" volt, elsősorban a mezőgazdaságiból iparivá fejlődő területeken. Működése jellegében és műsorával kapcsolódott a közművelődési feladatokhoz. Úgy vélték ugyanis, hogy a falusi lakosság közönségigénye más, mint a városiaké.

34 30 Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1964. május 13-i üléséről. MOL M-KS-288. f. 5. cs. 334. ő. e. 31 A nagyszínházi működés keretébe sorolták a debreceni, a szegedi, a miskolci és a pécsi színházat. A nagyszínházak fő jellemzője az volt, hogy elsődlegesen a saját székhelyükön játszottak. A Művelődésügyi Minisztérium javaslata az Agitációs és Propaganda Bizottság részére a vidéki színházak új szervezetére és működésére. 1971. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 162. ő. e. 32 Körzetesített működésű színháznak szánták a békéscsabai, a győri, a kaposvári és a veszprémi színházat, míg a kecskeméti és a szolnoki színház számára az együttműködéssel történő körzetesített működést tartották megfelelőnek. Uo. 33 Uo. 34 A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztató jelentése az Agitációs és Propaganda Bizottság számára az Állami Déryné Színház munkája és feladatairól, 1974. április. MOL M-KS-288. f. 41. cs. 226. ő. e. 205