Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények állam egyházban történt vala s éppen azért volt hazánknak századok óta mai napig a szűz anya patronája-védasszonya".

74 Az országot Szűz Máriának felajánló Szent István király alakja természetszerűen az államalapító uralkodó örök nyugalomra helyezésének, egyszersmind utódainak 1527-ig (I. Ferdinánd) megkoronázási helyén, Székesfehérvárott s annak környékén élt leginkább a köztudatban. Mindazonáltal a címeres pecsét ábrázolása jelentékeny közkedveltségnek örvendett a barokk kori vármegyeszékhelyen. Fejér vármegye címeres pecsétadománya ellenére is nélkülözi a teljes címert: a mesteralak korongba foglalt, hagyományos heraldikai kellékei; a címersisak, sisakkorona, sisakdísz, a sisakos címertartók, valamint sisak- és címertakarók hiányoznak. Jog szerint és gyakorlatilag nem rendelkezett adománnyal, amely feljogosította volna arra, hogy zászlaján, középületein, fegyverein, viseletein és egyéb használati tárgyain címert jeleníthessen meg, ugyanis a privilegium-levél kizárólag a pecséten alkalmazható címerről rendelkezett. Véleményünk szerint azonban a pecsétadomány a címerrel egységes egészet alkot, külön nem választható, s az 1694. évi, ősi címeres pecséthasználati joggal együtt jog szerint és hiteles címerként használhatta. Miként azt Bertényi Iván is hangsúlyozta: a megsemmisített címereslevél ábrázolása feltehetően azonos volt a reformkori pecsétadomány ábrájával, hiszen ez utóbbi kiállítását csupán a régi latin nyelvű körirat magyarításának az engedélyezése céljából kérvényezték s kapták. Továbbá annak ellenére, hogy ehelyütt nem címer-, hanem pecsétadományra került sor, funkcióját tekintve mégis címeres pecsétnek kell tekintenünk Fejér vármegye 17. század végi s 19. század közepi pecsétjét egyaránt. Indoklásában leszögezte, hogy a jelentősebb, közhitelű pecséttel rendelkező városok, hiteleshelyek esetében a címer- és pecséthasználat összeforrt.

75 Ugyanezt az elképzelést fejezi ki a székesfehérvári káptalan 1777. évi pecsétjének ábrázolása, ahol a felajánlott Magyarországot az állam kiscímere, a pecsétmező sarkában elhelyezett asztalkán látható korona, országalma, valamint a pecsétábrán ugyan határozottan ki nem vehető, de az uralkodói pecsétadomány szövegében leírt kard és jogar jelképezik. A káptalan tagjainak jelvényén a szent koronát ajánlja fel a király, a jelvény keresztje a koronával lefedett kiscímeren függ.

76 E helyütt említjük meg, hogy a barokk stílusban épült székesfehérvári római katolikus, jezsuita, majd ciszterci Nepomuki Szent János templom hajója második boltozatának Franz Caspar Sambach (17151795) által 1748-ban festett,

77 Szent Istvánt ábrázoló freskóján az országfelajánlást a magyar királyi korona szimbolizálja, az országcímer csupán másodlagos funkciót tölt be.

78 74 HATTYUFFY,1881.66. 75 BERTÉNYI, 1989.34. 76 MOL A 57. 50. köt. 557. A latin nyelvű szöveg részletét, a pecsét leírását közli: BERTÉNYI, 1989. 3839. A pecsétábrát közli: SERÉDI, 1938. III. köt. 237. 77 Vö. GARAS, 1955. 23-24. és 22. ábra. 78 A Szatmári Káptalan 1838. évi hiteles pecsétjén ugyanakkor egyáltalán nincs országcímer. L. SERÉDI, 1938. III. köt. 233. 118