Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" Az új vármegyei pecsét jogérvényesítő erejének biztosításáig, szabályszerű alkalmazásáig 1837-től közel két esztendőnek kellett eltelnie. A vármegye törvényhatósága az uralkodói rendelkezés érvénybe léptét követően csupán egy esztendővel intézkedett a magyar köriratú pecsétnyomó elkészíttetéséről. Az 1838 májusára összehívott nemesi közgyűlés jegyzőkönyveinek tanúsága szerint.

79 A jegyzőkönyvi bejegyzések alapján tehát Ürményi József alispán jelentést tett az új köriratú pecsétadomány ismételt kihirdetéséről, egyúttal tudatta, hogy „elküldési díj" — mai szóhasználattal talán államigazgatási eljárási illeték — ellentételezéseként közel száz forintot térítettek meg. Összehasonlításképpen, a Fejér vármegye nyugati határszélén elterülő, 666 összlélekszámú, 98 összeírt adózó családfővel rendelkező (Sár)Ladány községre [ma Nádasdladány] közel 272 forint vármegyei [házi] adót róttak ki ebben az esztendőben.

80 Egyidejűleg az alispánt arra utasították, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az új vármegyei typarium elkészíttetésére és bemutatására, Nagy Ignác főadóvevőt pedig arra, hogy a taksát fizesse ki. Három hónappal később hatvan forintos költséggel elkészült az új pecsétnyomó.

81 A jegyzőkönyv azt igazolja, hogy csupán közel egy esztendő múltán készítették el az új vármegyei pecsétnyomót. Természetesen a korábbit hatályon kívül kellett helyezni, ami annyit tett, hogy vésővel — korabeli megfogalmazás szerint — át kellett metszeni. Egy későbbi közgyűlési jegyzőkönyv alapján azonban ez még három hónappal később sem történt meg; a közgyűlés sürgetőleg utasította a küldöttséget, hogy az gondoskodjék annak végrehajtásáról.

82 Újabb három hónap elteltével az első alispán további haladékot kért a jogi aktus elvégzésére, majd 1839 júniusában az első aljegyző tett jelentést a régi pecsétnyomó kivonásáról, és levéltári elhelyezéséről.

83 Fejér vármegye magyar köriratú címeres pecsétjének 1837. évi szentesítését követően tehát közel két esztendő szükségeltetett, hogy az új pecsétnyomót megkonstruálják és a régit érvénytelenítsék. A Nagy Boldizsár Fejér vármegyei főlevéltárnok kezelésébe átadott latin köriratú typariumnak — az 1694. évi diplomával együtt — nyoma veszett. Feltehetően nem csupán a vármegye, hanem a nemzet is gazdagabb lett volna egy értékes történeti emlékkel, ha Fejér vármegye törvényhatósága követi a Győr vármegyei példát, s átadva azt a Nemzeti Múzeum gondjaira bízza. Az 1839. február elsejei közgyűlés tárgyalta Győr vármegye felhívását, ugyanakkor még abban a hónapban másképpen döntöttek.

84 79 Uo. 62. köt. 948. sz. 224.1838. május 21-23., 25-26. és 28-31. közgyűlés. 80 FML IV. A. 9/d. 132. füz. 1838. 81 FML IV. A. l/a/l. 62. köt. 2278. sz. 495-496.1838. augusztus 22-25. közgyűlés. 82 Uo. 62. köt. 3293. sz. 721.1838. november 21-24. közgyűlés. 83 Uo. 63. köt. 315. sz. 61.1839. február 21-23. és 25-28. közgyűlés. 84 Uo. 63. köt. 547. sz. 125.1839. február 21-23. és 25-28. közgyűlés. 119