Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" Fehér, Bereg, Bihar, Pest, Sopron, Szabolcs, Tolna, Vas). A kiscímer érdekessége, hogy későbbi, gyakorlati használatától (vörössel és ezüsttel hétszer vágott) eltérően, vörös mezőben négy ezüst pólyát mutat, a bal oldali vörös mező zöld hármashalmán leveles aranykoronából növekvő ezüst kettős kereszt szabályos. Egyúttal a pecsétkép heraldikai szabályszerűsége is megkérdőjelezhető, amenynyiben a címerszerkesztési előírásokat megsértve belső szerkezete festményszerű. Egyetértünk Csorba Csaba megállapításával: a „címerpajzson belül nem is igazi címerábrát látunk, hanem egy jelenetet", ugyanakkor nem gondoljuk, hogy kívánatosabb lett volna a megújításkor teljesen új megyecímert alkotni.

70 Mindezeken túlmenően nem csupán a Fejér vármegyei pecsétábrázolás, hanem valamennyi, Szent István alakját címerrel megörökítő, köztük az ország felajánlásának mozzanatát bemutató címeres illusztráció, freskó, falfestmény alapvető heraldikai hibája: a hasított mezejű, valamint a zöld hármas halom középső kiemelkedésén álló kettős keresztet megjelenítő, két pajzsfélből összetett magyar kiscímer nem létezett, de még maguk a címerek is Európa-szerte ismeretlenek voltak a 11. század első felében. Bertényi Iván megállapítása: a pecsétnyomók megtervezői, a freskófestők ösztönszerűleg „heraldikai vénával" rendelkeztek, amennyiben minden alkalommal csupán az úgynevezett kiscímert, s nem a különböző társországok és melléktartományok, ne adj Isten igényterületek címereire is utaló címeregyütteseket (az úgynevezett közép- és nagy-, valamint igénycímereket) hozták összefüggésbe az államalapító uralkodóval.

71 Az országfelajánlás kultusza és vele a Regnum Marianum eszméje Szent László király korában bontakozott ki, és a 13. században már a Napba öltözött Szent Szüzet Magyarország védasszonyaként (Patrona Hungáriáé) tisztelték. Ilyenformán vált Szűz Mária Magyarország védasszonyává (Hungária Mariae Regnum, Magyarország Mária országa). Történetfilozófiájának veleje: „nem vész el az ország, melyen Szűz Mária pillantása nyugszik".

72 A Regnum Marianum a magyar történelem folytonosságát, a magyar állam terrénumának évszázadokon át változatlan teljességét és az ősi keresztény hagyományt képviseli.

73 Jelképi rendszere az ellenreformáció térnyerésével sem tisztázódott, a 17. század közepén festett győri oltárképen még a koronás Szent István a föld jelképét, az országalmát nyújtja a Szűzanyának. Eszméjének történeti zenitje a barokk kor, amikor a török kiűzésének folyamatában alakuló nemzeti összetartozás felélesztésében játszott jelentékeny szerepet. Fejér vármegye és a Regnum Marianum kultuszának kapcsolatára, gyökerére mutatott rá Hattyuffy Dezső: „Fejérmegye czimerében, melyen Szent-István király a gyermek Jézust tartó Szűz-Máriának, Magyarország nagyasszonyának — az ország koronáját felajánlja. Ezen a messze múlt világába visszamenő esemény — hagyomány szerint — a Székesfejérvári 70 CSORBA, 1999.91. 71 BERTÉNYI, 1989.35. 72 HÓMAN-SZEKFÜ, 1928. IV. köt. 607. 73 Uo. IV. köt. 123. 117