Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények május 26. Vicsapi b. Malonyai János Szent István Rend vitéze stb által kiadva. Ferdinánd m. k. B. Malonyai m. k. Gál Péter m. k."

69 A kerek címerpajzs vastagságát a köriratot határoló, belső és külső peremek vékony aranyszegélye érzékelteti. A pecsétkép eredeti, 1694., majd 1837. évi leírása is mintaszerű; a ragyogó, tündöklő, sugárzó, fénylő, csillámló jelzők („radio, radios fulgentes") az aranyat fémjelzik, az „ég" értelemszerűen a kék színt, a fellegek („nubila") a heraldikában elfogadott fekete szín árnyalatában, füstszínben („fumidae") jelennek meg, a szent uralkodó vörössel hímzett palástban, méretes hermelin gallérral övezett ezüst ruházatban látható. Mindkét címerleírás törekszik a pecsétábrázolás címerként történő megjelenítésének fogyatékosságát, azaz a klasszikus értelemben vett címerpajzs hiányát kiküszöbölni. Amíg előbbi egy meglehetősen egyszerű magyarázatot sugall, amennyiben ősi szokással igazolja, és ezzel azonosítja a pecsét kerek alakját a pajzs alakjával, utóbbi már egy megjelenített kerek pajzsra helyezi a címerképet. A címeres pecsét illusztrációjának mintegy heraldikai kiforratlanságát igazolja, hogy a későbbi ábrázolásokon (insurgens, céhes, egyházi zászlókon, kéziratos térképeken) is ilyen módon, tehát általában kerek háttérrel, olykor szabályos pajzsra helyezve jelenik meg a címeres pecsét ornamentuma. A pecsétkép megjelenítésére alkalmas műtárgyak nem csupán a címerpajzs alakjának vonatkozásában, hanem a pecsétábrázolás motívumainak egyes részleteiben is jelentős változatosságot mutatnak. Ez feltételezhetően nem kellőképpen alátámasztható a felhasznált anyagok (selyem, papír, kő) sajátos tulajdonságaival, valamint a technikai eljárásokkal. Mindezek azt igazolják, hogy noha motívumai 1694-et követően fokozatosan ismertté váltak, Fejér vármegye címeres pecsétjének egységes és autentikus ábrázolásáról — a hivatalos vármegyei pecsét kivételével — nem lehet beszélni. Az ábrázolások sokrétűsége abból is fakadt, hogy 1837-ig, a címeres pecsét megújításáig hiteles kép híján annak alakját, színeit, az ábrázolás egyes apró részleteit nem lehetett pontosan megjeleníteni. így fordulhatott elő, hogy az országfelajánlás jelenete — az eredeti — bal helyett gyakran heraldikailag jobb tájolású, vagy az alkotók a pillanatot meglehetősen zsúfolt bibliai környezetben örökítették meg. A címeres pecsét történeti használatával kapcsolatban le kell szögezni; későbbi, a kör alakú pajzsból kiemelt és vágott címerpajzsba helyezett változatai nem hitelesek, ezek a diplomában rögzített architekturális elvek megsértésével készültek. Számos esetben több elemet elhagytak: így a kifejezetten hangsúlyosnak tekintendő zöld mezőt, amelynek helyébe hármas halmot tettek, továbbá a szent uralkodó alakját az országcímerrel ezeken a domborulatokon ábrázolták. Másutt a háttérben húzódó szürke hegyláncokat variálták, más került előtérbe, vagy éppen kiemelték a hátteret megadó hegyvonulatot. Véleményünk szerint a készítők „elégedetlensége" a címeres pecsét kör alakzatával nem adhatott mindezen változtatásokhoz megfelelő magyarázatot, hiszen számos vármegye jelképe ugyanilyen pajzsba helyezett (Baranya, Bács-Bodrog, Alsó69 REZSŐ, 1879. 296. 116