Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Közlemények róc vármegye esetében területi integritása is!) semmisült meg, amikor „zászlójának széttépése s összetörése mellett, pecsétjétől is megfosztották". A török kiűzését követően Fejér vármegye is visszanyerte önrendelkezési jogát, s a közigazgatási viszonyok rendezése mellett megoldásra várt az „elpusztult" vagy „elenyészett" diploma hiányában a címerkérdés is. Nem kifejezetten az armális lényegében külsőségi motivációi hangsúlyosak, hiszen a címeres pecsétadomány egyszersmind a nemesi közgyűlés hivatali működésének, tulajdonképpen a vármegyei közigazgatás és jogszolgáltatás jogbiztosító eszköze. Az egykori koronázóváros, Székesfehérvár 1688. évi visszafoglalását követő esztendők a vármegye „régi jogaiba és állapotába való" visszahelyezésének és az újjászervezés folyamatának időszaka. A vármegye működéséhez szükséges autonómia visszaállítása egyúttal szükségessé tette a territoriális szimbólumok megjelenítését, elsősorban pecsétjének megújítását és használatba vételét. A vármegye közérdekű kiadványait ugyanis a régi gyakorlatnak megfelelően a tisztségviselők saját pecsétjükkel hitelesítették. Az írásbeliség jelentőségének növekedésével összhangban, főként jogbiztosító jellegéből fakadóan, fokozatosan előtérbe került az autentikus jelkép használatának szükségessége. Ilyen előzményeket követően az újjászervezendő Fejér vármegye első, a főispánt beiktató nemesi közgyűlését 1692. július 10-re hívták össze Székesfehérvárott.

29 A vármegyei közigazgatás reorganizációjának menetében ez volt tehát az első generális congregatio, amelyben és ahol a központi kormányzat képviselője, azaz a főispán hivatalba történő bevezetése azt jelentette, hogy a kamarai adminisztrációt felváltotta a nemesi önkormányzat, a középszintű közigazgatás vármegyei testületei megkezdték tevékenységüket. A felszabadulást követő közel egy évtized leglényegesebb, egyben leghangsúlyosabb mozzanata, hogy kiépült a kora újkori rendi képviseleti társadalom középszintű közigazgatási intézményrendszere. Fejér vármegye példája szervesen kapcsolódik ahhoz az országos folyamathoz, amely során még ugyanabban az esztendőben újjászervezték például Somogy, Tolna és Zala vármegyék autonómiáját is.

30 A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a legfontosabb feladatnak a vármegyei tisztikar, tehát a tényleges kormányzat újjászervezése bizonyult; sem az imént említett, sem az azt követő jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a 15-17. századi saját címer, illetve pecsét létére vonatkozó adatokat.

31 így az sem tisztázott, pontosan hogyan zajlott le a címeres pecsétadomány igénylésének folyamata, az eljárásról kútfők nem maradtak fent. Első ízben, feltehetően az 1694. január 5-7. között lezajlott generális congregatión fogalmazódott meg az igény egy hiteles vármegyei signum iránt.

32 Ekkor jegyezték le ugyanis a következőket: „Meg kell keresni gróf Batthyány Ádámot [1700-1703 között országbíró] azzal a 29 FML

IV. A. l/a/l. 1. köt. 1-6. sz. 1-7.1692. július 10. 30 ERDŐS, 1989. 66-68. 3i FML IV. A. l/a/l. 1. köt. 1. köt. 1-48. sz. 1-21.1692-1693. 32 Uo. 1. köt. 55. sz. 24.1694. január 5-7. 108