Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" kéréssel, hogy rendelkezik-e olyan levelekkel, amelyeken Fejér vármegyének a pecsétformája látszik. Méltóztassék ezt megküldeni."

33 A források szűkszavúsága ellenére is megállapítható, hogy a folyamat mindenesetre kedvező fordulatot vett, amennyiben az 1694. augusztus 5-i nemesi közgyűlés 115. „száma"

34 a következőket rögzítette: „A vármegye pecsétjére és donatiós levelére [...] gyűjtsenek össze 300 forintot, s a minél előbb összegyűjtött pénzt juttassák el Esterházy Ferenc főispánhoz".

35 Feltehetően gróf Esterházy Ferenc főispán (1692-1733)

36 szorgalmazta az uralkodónál a donatiót, egyben a vármegye régi jogaiba való visszahelyezéséért folyamodott. Eredményeként I. Lipót uralkodó — 1694. július 19-i elhatározását

37 követően — Ebersdorfban, 1694. október 10-én adományozott címeres pecsétről (s nem címerről!) privilégiumot a vármegyének, körirata „Sigillum Comitatus Albensis". A későbbi pecsétlenyomatok átmérője hatvan milliméter. A címeres pecsét eredeti leírását az alábbiakban közöljük: „Arma porro seu insignia eiusmodi sigillo sequentia insculpenda nempe sigilli ipsius figuráé sphaericae seu rotundae et consequenter scuti ipsius fundum sive infimam partém viridem campum interoccupantem, super quo effigies sancti regis Stephani regali paludamento induti, sacramque coronam et sceptrum regium utraque manu tenentis ac flexis genibus posito, virgini Dei parae superne inter nubila emicanti infantemque Jesulum in ulnis foventi praesentantis ac dedicantis adumbrata circa hanc autem ipsa sphaerica sigilli superficie haec epigraphe (Sigillum Comitatus Albensis) inscripta esse visuntur."

38 Arról, hogy ősi címerről — tudniillik Szent István királyt és a kisded Jézus Krisztust karján tartó Szűz Máriát ábrázoló pajzsról — van-e szó, amely egy korábban adományozott, illetve használt címer megújítása lett volna — jóllehet ezt a tényt az adománylevél egyébként nem hagyta volna említés nélkül —, a diploma nem tesz említést. A kihirdetéséről szóló — mindamellett a vörös pecsétviasz használatát is rögzítő — nemesi közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés 1695. január 12-i keltezésű.

39 A pecsét legkorábbi ismert lenyomata egy 1696. július 3-i keltezésű közgyűlési iraton bukkant elő.

40 Korábban már utaltunk arra a tényre, hogy a régebbi címeres pecsétadományozásoktól eltérően a 17. század végén számos vármegye; Bács, Baranya, Bihar, Fejér, Sopron, Tolna nem címereslevelet kapott, hanem címeres pecsét használatára feljogosító 33 A fordítást közli: ERDŐS, 1997.19. 34 FML

IV. A. l/a/l. 1. köt. 115. sz. 45.1694. augusztus 5. 35 ERDŐS, 1997.30. 36 ERDŐS, 2002/b. 38. 37 FML IV. A. l/a/l. 61. köt. 578. sz. 168.1837. március 13-18. és 20. közgyűlés. 38 MOL A 57. 23. köt. 334. A diploma hiteles másolata alapján közli: REXA, 1912. 179. Ugyanekkor szentesítette az uralkodó Baranya vármegye címeres pecsétadományát is. L. MOL A 57. 23. köt. 332-333. 39 FML IV. A. l/a/l. 1. köt. 142. sz. 59. 1695. január 12.; FML IV. A. 1/c. 1. köt. 124. sz. 1695. január 12. A közgyűlési bejegyzés fordításához 1. ERDŐS, 1997. 35. 40 FML IV. A. 1/c. 1. köt. 219. sz. 1696. július 3. 109