Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

FEDELES TAMÁS EGY JAGELLÓ-KORI HUMANISTA PÁLYAKÉPE Csulai Móré Fülöp (1476/1477-1526) Kubinyi András (1929-2007) emlékére A HUMANIST'S CAREER IN THE JAGELLÓ AGE FÜLÖP MÓRÉ OF CSULA (1476/1477-1526): Although, Fülöp Móré of Csula is regarded as a well-known character of the Jagelló Age, no individual study has been published about his life so far. Usually literary historians (e.g Rábán Gerézdi) analyzed his mediatory role played among the humanist of Venice, Bologna and Hungary. The aim of the present study is to portray a man who had an outstanding relationship with the humanists of European fame, and who was kept engaged both as a diplomát and as a government expert. Fülöp was probably born intő an Orthodox family of Vlach origin in Hunyad county. As opposed to his brothers, he chose to go in for the Church. Following his university studies in Bologna he became the provost of Bács, and later one of the royal secretaries. It can be demonstrated he acted as a royal secretary between 1502 and 1524. His diplomatic activity is well-known: actually (by fits and starts) he acted as a permanent envoy of Venice from 1505 to 1521. Moreover, he travelled to Silesia with a mission in 1524. Besides his diplomatic duties, according to our data, he was the most engaged secretarius in government affairs between 1502 and 1521. In 1506 he stood at the head of the queen's court. He started his church career as the provost of Bács, and then in a short time he was appointed the head of the richest medieval provostry, i.e. the provostry of Eger in 1508. In addition to this office, he headed a canonry in 1510, as well. The episcopate of Pécs is regarded as the culmination of his career. He was charged with leading the episcopate in 1522, but as a matter of fact he fulfilled the position only in 1524. He stood at the head of the episcopate only for a short period, because he was sorely wounded at Mohács in 1526, and he passed away while escaping. A magyar történetírás, kiváltképp az irodalomtörténet számára korántsem ismeretlen Csulai Móré Fülöp személye, mégis több körülmény is indokolttá teszi életének ismételt összefoglalását. Mindenekelőtt azért tartom fontosnak pályafutását önálló munkában bemutatni, mivel tudomásom szerint eddig csak Joan Drágán szentelt önálló tanulmányt működésének, azonban a román nyelvű munka nem talált visszhangra a magyar historikusok körében.

1 Összefoglalásában csakúgy, mint szinte valamennyi Csulait röviden bemutató munkában néhány téves megállapítás is található többek közt egyházi pályafutásával, pontosabban javadalmaival kapcsolatban, amelyeket részint Köblös József,

2 majd e tanulmány szerzője korrigált,

3 ezért mindenképpen szükségesnek látszik egyházi karrierjének részletesebb bemutatása. Hasonlóképpen pontosítani tudjuk a 1 DRÁGÁN, 1983. Ez azért is érdekes, mivel Kubinyi András a szerző egy későbbi tanulmányát (DRÁGÁN, 1985-1986) használta Fülöp pécsi püspökre vonatkozóan. KUBEMYll999/a. 134/99. jegyzet. 2 KÖBLÖS, 1994.301. 3 FEDELES, 2005.471. Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1:35-84.