Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Közlemények családjára vonatkozó információkat, amelyeket önálló közleményben publikált több mint hat évtizede Török Pál.

4 A két legalaposabb munka egyaránt Fülöp humanista tevékenységére koncentrált. Veress Endre a magyar diákok itáliai egyetemjárását bemutató, máig alapvető monográfiájában ismertette tanulmányait,

5 míg Gerézdi Rábán elsősorban a velencei nyomdásszal, Aldus Manutiusszal és a köré szerveződött humanista körrel ápolt kapcsolatait világította meg.

6 1. A Csulai Móré família A román (vlach, oláh) eredetű családok betelepedése az ország dél-keleti részeire, elsősorban Erdélybe és a Szörényi bánság területére, valamint Máramarosba a 14. század elejétől kezdett nagyobb méreteket ölteni.

7 A század közepéig a lakatlan területekre, mindenekelőtt a hegyvidékekre, illetve közvetlen környékükre érkeztek, majd az 1348-1349. évi nagy pestisjárvány következtében elnéptelenedett, magyarok és szászok lakta falvakat is célba vették. A munkaerőhiány következtében a király és földesurak tudatosan telepíteni kezdték a túlnyomórészt transzhumáló állattartással foglalkozó csoportokat uradalmaikba. Arra azonban általában ügyeltek, hogy más etnikumoktól elkülönítetten biztosítsanak lakóhelyet számukra, amelynek nyilván az itt élő magyar, székely, szász lakosságétól eltérő életmódjuk és ortodox vallásuk lehetett az oka.

8 A telepítést végző vajdák és kenézek a királytól kaphattak nemességet, általában hadi érdemeik jutalmaképpen. Az első időszakban csak különböző korlátozásokkal viselhették nemesi címeiket, azaz az uralkodó által adományozott birtokok után meghatározott szolgáltatásokat (pl. katonaállítás, terményjáradék) kellett teljesíteniük, így tulajdonképpen a partikuláris vagy kondicionárius nemesek státuszába kerültek.

9 A betelepült oláh családok közül néhánynak lehetősége nyílt a magyar arisztokrácia soraiba is bekerülni. Elsőként a Máramarosban letelepült Drágfiak töltöttek be magasabb országos kormányzati pozíciókat a 14. században.

10 Erdélyben a 15. század folyamán jelentek meg a teljes jogú nemességhez jutó román családok. Az ő felemelkedésük az oszmánok elleni harcok során rájuk nehezedő, elsősorban hadi terhekkel állt összefüggésben. Hunyadi János szerepe a román eredetű családok nemesítésében kiemelkedő volt, hiszen egyrészt ő is oláh eredetű volt,

11 másrészt a kíséretéhez tartozó román családok szolgálataik révén is kiérdemelték a birtokadományokat és az armálist. E családok közé tartoztak többek között a Nádasdi Ongorok, a Malomvizi Kenderesiek és Kendeffyek, a 4 TÖRÖK, 1943. 5 VERESS, 1941. XCIII-XCIV., 59-66., 176-180., 443. 6 GERÉZDI, 1945. Különösen 68-72. 7 A románok erdélyi megjelenésére L: KRISTÓ, 2002.190-201. 8 MAKKAl-MÓCSY, 1986.341-343. 9 MAKKAI-MÓCSY, 1986. 344., KORMENDY, 1994; BÓNIS, 2003.278. 10 A család három tagja a székelyispáni méltóságot viselte 1387-1390 között. L.: ENGEL: Arch. " ENGEL, 2003.512., E. KOVÁCS, 1990. 36