Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.

Tatjána Pavlovna Guszarova: A "telhetetlen" Ebeczky vényében — törvénytelenül szedtek be a birtokáról. A kamara támogatta hiva­talnoka tiltakozását, de Forgách ezt elutasította. 46 Lehet, hogy a vita lényege abban állt, hogy Ebeczky nemesi birtokként tün­tette fel ezt a földet (ami miatt azt nem lehetett volna adóztatni), míg az érsek „jobbágybirtoknak" (colonialis) tekintette azt, 47 amely következésképpen nem rendelkezhetett nemesi privilégiumokkal. Ahogy az első esetben, sajnos ebben sem sikerült követni az ügy elágazásait. Nem kételkedhetünk abban, hogy a hivatali évei alatt Imre rendbe tette a dolgait. 1642-ben Pozsony vármegye alis­pánjaként említik a forrásokban. 48 Ez azt jelenti, hogy Ebeczky Imre a középbir­tokos nemességhez (bene possessionatus) tartozott, ahogy egyébként az apja is. Ellenkező esetben a Majthényiak (akik aló. század végén még nem érték el azt a társadalmi rangot, ahová a 17. század '30-50-es éveiben kerülnek) nem léptek volna rokoni kapcsolatba az Ebeczkyekkel. Nem lehet megállapítani, hogy Ebeczky hol tanult és milyen képzettséget szerzett. Az egyetemig Imre nyilván nem jutott el, mert korán apa nélkül ma­radt. Mindenesetre nem találtam rá vonatkozó utalást a diákok között azon Ma­gyarországhoz közeli egyetemek — Bécs, Graz, Krakkó — publikált anyaköny­veiben, ahová a leggyakrabban mentek tanulmányokat folytatni a fiatal magyar nemesek és polgárok. 49 Valószínű, hogy valamely nyugat-magyarországi latin nyelvű gimnáziumban tanult, talán Nagyszombatban vagy Pozsonyban, ahol az apja élt és szolgált, és ahol a családi lakhely volt. Abból ítélve, ahogy kifejtette a nézeteit, arra következtethetünk, hogy Ebeczkynek valahol el kellett sajátítania a retorika fogásait, amelyeket a gimná­zium felsőbb osztályaiban oktattak. Latin szókincse gazdag volt, a gondolatait választékosan és meggyőzőn ki tudta fejteni. A saját kezűleg írt dokumentu­mokból látható az is, hogy nagyon jól tudott latinul, ami az állami szolgálat el­engedhetetlen feltétele volt. Azokon a helyeken, ahol Ebeczky gyermekkora, ifjúkora, sőt, egész élete eltelt, tehát a Felvidéken, a gyerekek többnyelvű közeg­ben nőttek fel. Még a felsőbb udvari hivatalokban is elégedetten jegyezték meg, hogy a Magyar Kamara hivatalnokai több idegen nyelven is kiválóan tudnak. 50 Természetesen Ebeczkynek mint a kincstár hivatalnokának szakmai tudása nem korlátozódott a nyelvekre, de felsőbb jogi képesítést valószínűleg nem szerzett. Igaz, a kutatók megjegyzik, hogy még azok a hivatalnokok is, akiknek nem sike­rült jogi diplomát szerezniük, a kincstári hivatalokba történő felvételükig gya­46 Forgách Ferenc a Magyar Kamarához. MOL E 41. 1614. április 3. 21. cs. 47 Forgách megjegyezte levelében, hogy a konfliktus idején Ebeczky jobbágybirtokán (in domo sua coloniali) tartózkodott. 48 Ebeczky Imre a Magyar Kamarához. MOL E 41. 41. cs. Nr. 132. 1642. március 12.; Pálffy Pál Pálffy Istvánnak. 1645. október 29. JEDLICSKA, 1901. 410. « FRAKNÓI, 1874; GALL-SZAIVERT, 1967; SCHRAUF, 1902; KOVÁCS, 1964; PELCZAR-CHMIEL, 1887-1903. 50 A jelentésben megemlítették például a kincstár egyes különösen kitűnő hivatalnokait, köztük Corbelly János pénztárost, aki " ...linguarum utpote latinat, germanicae, hungaricae et bohemicae peruincet ...". Resolutio Suae Majestatis super diversis personis ad officia Cameralia promovendis... Anno 1623. MOL E 21. 592. köt. 1623-1624. év. fol. 64. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom