Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - IRODALOM - Tanulmányok Pest megye múltjából. Szerk.: Halász Csilla–Tóth Judit. Sorozatszerk.: Héjjas Pál. Budapest, 2006. (Tanulmányok Pest megye múltjából, 11.) (Ism.: Katona Csaba) / 298–302. o.

Irodalom hozzátéve a szerzők dicséretére: az olvasó nem érzékeli a különbséget, hogy ki az, aki nem a fenti képzés keretében írta/írja munkáját). A tudatosság jele az is, hogy 2006. november 30-án a Pest Megyei Levéltár először tartott olyan levéltári napot, ahol dolgozói előadásokkal léptek a szép számmal megjelent kollégák és más érdeklődők bíráló tekintete elé. Erős (és természetesen) nem véletlenszerű az átfedés a kötet szerzői és a levéltári nap előadói között, a tanulmányok és előadások többsége címében is hasonló, ami ismételten tudatos koncepció jele: a levéltár vezetősége a fiatal nemzedéknek egyszerre adott teret írásban és szóban tudományos munkásságuk ismertetésére. Ezen a ponton viszont némi kritikának is helyet kell szorítani: meglehet, a szűkre szabott idő okozta, hogy a kötet szerzői nem mindannyian tartottak előadást, így, bár ez sem szerencsés, de némiképp érthető (az kevésbé, hogy miért nem szerepel a levéltári nap előadóinak mindegyike a kötetben is írásával). Ez azonban csupán egy mellékes tényező, a lényeg az, hogy fentiek összessége egyértelműen egy kiérlelt tudományos/szakmai koncepció létét sejteti, sőt igazolja, az pedig aligha kérdéses, hogy a kötet szerzői azok, akik a Pest Megyei Levéltár jövőbeni tudományosságát hosszú távon is megalapozhatják. A kissé talán hosszas, ám megítélésem szerint nem hiábavaló bevezető után lássuk a kötet tartalmát, anélkül azonban, hogy — az általában bevett gyakorlatnak megfelelően — regesztajellegű tartalmi kivonatát adná a recenzens az egyes írásoknak (ez ugyanis nézetem szerint nem feladata). A sorozatszerkesztő/felelős kiadó/levéltárigazgató Héjjas Pál rövid, ám lényegre törő bevezetőjét követően elsőként Schramek László Péter tanulmánya olvasható, amelyben a szerző Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közgyűlése és a császári hadsereg kapcsolatát tárja fel a III. (VI). Károly király (császár) uralkodása idején zajló török háború idején, pontosan és részletesen ismertetve a jogi hátteret és a háború lefolyását, e keretekbe illesztve be a vármegye és a hadsereg kapcsolatát a harcok éveiben, illetve azt követően, megvilágítva, hogy a háború mekkora terhet rótt a lakosságra, továbbá hogy a megye milyen lépéseket igyekezett tenni ezek lehetőség szerinti enyhítésére. Ugyancsak érintve a 18. századot, de immár a 19-re is figyelmet fordítva, Gaálné Barcs Eszter az úriszéki bíráskodást választotta írása tárgyául. A szerző először az úriszék fogalmát tisztázza pontosan, majd működését és annak tagjait részletesen bemutatva elsődlegesen az ítélkezési gyakorlat elemeire helyezett hangsúlyt: ennek révén plasztikus képpel gazdagodhat az olvasó a kor kriminalisztikájáról is, hiszen a korabeli bűncselekmények és megtorlások gazdag tárházát vonultatja fel az írás, amely végezetül egy konkrét esettanulmányt is bemutat. Borbély Rita Katalin Pest-Pilis-Solt vármegye árva- és gyámügyéről ad részletekbe menő áttekintést, döntően a 19. század második felére irányítva a figyelmét, elsődlegesen az adott téma jogi szabályozását vizsgálva egészen 1877ig, a gyámügyi (XX.) törvény meghozataláig, előbb az országos, majd pedig a megyei szabályozásra, illetve az árvatörvényszék működésére koncentrálva. A 299