Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.
Közlemények Sürgette a GB jogi helyzetére és ügyrendjére vonatkozó tervezetek megvitatását, valamint a pártszervekkel és más állami szervekkel való viszonyának rendezését. Az sem volt új elem, hogy a bizottságnak munkaterv szerint kell dolgoznia, viszont a korábbi gyakorlattól eltérően abban utasítást kell adni különböző szerveknek egyes gazdasági kérdések felülvizsgálatára, jelentések és javaslatok elkészítésére, illetve előterjesztésére. Véleménye szerint ezzel egyidejűleg a minimálisra kell csökkenteni az olyan előterjesztéseket, amelyet a minisztériumok és egyes országos hatáskörű szervek a bizottság elé terjesztenek, és amelyekben a bizottságnak szükségszerűen dönteni kell. Nagyobb hangsúlyt kapott a javaslatban az operatív működés elvi, átfogó jellegű munkával történő felcserélésének igénye, valamint a bizottság ellenőrző tevékenységének bővítése és beszámolási kötelezettsége is. A Hármas Bizottság állásfoglalása dokumentum hiányában nem rekonstruálható, a felvetett problémák megoldásában azonban a későbbi anyagok tanulsága alapján nem történhetett lényeges előrehaladás. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek egyes vezetői a GB szeptemberi határozatának megfelelően 1957 végén, 1958 első felében több feljegyzést készítettek a gazdasági irányítás problémáiról. Ezek a tanulmányok kivétel nélkül felvetik valamilyen formában a Gazdasági Bizottság tevékenységével kapcsolatos anomáliákat is. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter szerint 1958 elejére a Gazdasági Bizottság gyakorlatilag a gazdasági kérdésekben illetékes legfelsőbb államigazgatási szervvé lett, és emellett a KGST-vel kapcsolatos kérdésekben is felsőszintű döntési jogköre volt. Kovács Imre azon véleményének adott hangot, hogy a bizottság ugyan kétségkívül nagymértékben segítette a kormány munkáját, tehermentesítette a Minisztertanácsot, az a körülmény azonban, hogy hatásköre és feladatköre még mindig nem volt rögzítve, és az általa betöltött funkció az alkotmányos renddel ellenkezik, olyan problémák sorát veti fel, amelyek alapvetően megbontják az államigazgatás szervezetének rendszerét. A Gazdasági Bizottság hatáskörének — szerinte és Trautmann Rezső építésügyi miniszter szerint is — indokolatlan bővítése miatt a miniszterek hatásköre és a reájuk bízott terület munkájáért való felelőssége sem érvényesülhet. 69 Az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának a gazdasági vezetés 1957/58. évi tapasztalatairól készített feljegyzésében 70 annak a véleményének adtak hangot, hogy a gazdasági életben lévő problémák nagy része abból adódik, hogy ter, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Incze Jenő külkereskedelmi, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszterek, Magyari András fölművelődésügyi miniszter-helyettes, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke és Oczel János, a Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Szász János javaslata alapján a bizottság kiegészült volna Czottner Sándor nehézipari, Kisházi Ödön munkaügyi, Kovács Imre élelmezésügyi, Nagy Józsefné könnyűipari, Tausz János belkereskedelmi, Trauttmann Rezső építésügyi miniszterek, valamint Péter György, a KSH elnöke tagságával. «> MOL M-KS 288. f. 23/1958/44. ő. e. 70 A feljegyzést 1. MOL 288. f. 23/1959/1. ő. e. 242
