Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957'-ben 1956 végén, 1957 elején az új szervezet kialakításakor az egyes állami szervek feladat- és hatáskörét nem rendezték. A gyakorlat ugyan kialakított bizonyos rendet, azonban a tapasztalat szerint a minisztériumok és az alájuk tartozó szervek önállósága, hatásköre, ügyköre minisztériumonként változott, és néha olyan jelenségeket lehetett tapasztalni, mintha egyes minisztériumok joga, hatásköre olyan lenne, „amilyent és amennyit ők maguk vélnek". Ezeknek következményeiként aztán előfordult, hogy egyes szervek a kormányhatározatokban biztosított jogaikkal sem éltek, illetve apró operatív kérdésekben is felsőbb szervek intézkedtek, más esetekben viszont döntöttek olyan kérdésekben is, amelyekhez politikai testület hozzájárulására lett volna szükség. Problematikusnak ítélte a feljegyzés ebben az összefüggésben a Gazdasági Bizottság munkáját is. Előfordult — különösen 1957-ben —, hogy a GB hozzájárult törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet módosításához anélkül, hogy azt a kormány elé terjesztette volna. A bizottság a kormány nevében döntött, de benne a gazdasági minisztereknek csak egy része volt képviselve. A kormány általában nem tárgyalt gazdasági kérdéseket, a GB nem számolt be a kormánynak hozott intézkedéseiről, a miniszterek azonban személyükben felelősek voltak valamennyi, a kormány vagy annak megbízásából hozott intézkedésért és azok végrehajtásáért, még akkor is, ha tárcájuk egyik-másik kérdésben nem is volt érdekelt. A miniszterek úgy érzik — szól a feljegyzés —, hogy a kormány különbséget tesz közöttük, vannak rendes miniszterek és vannak „minőségi miniszterek", akik tagjai a Gazdasági Bizottságnak. Régi panaszok voltak ezek, mint ahogy többször kifogásolták a hozott intézkedések ellentmondásosságát, nem megfelelő koordinálását is, de nem volt új keletű probléma a bizottság munkaterv szerint való működésének sürgetése sem. A feljegyzés végső megállapítása azonban az, hogy bár a gazdasági vezetésben tapasztalható súlyos fogyatékosságok indokolják, hogy a felsőbb szervek alaposan foglalkozzanak a gazdaságvezetés megjavításával, nem lenne célszerű sürgős és gyökeres átszervezést végrehajtani. A Gazdasági Bizottság 1957 után A Gazdasági Bizottság fennmaradásának szükségessége ezek után nem képezte vita tárgyát. A bizottság 1973-ig, az Állami Tervbizottság létrehozásáig folytatta működését. Az MSZMP Államgazdasági Osztálya 1959. január 20-án javaslatot készített a Gazdasági Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.

71 A javaslat azt indítványozta, hogy a bizottságnak legyen tagja valamennyi gazdasági miniszter, miáltal megszüntethető lett volna az a visszás helyzet, amelyet a bizottságban tagként nem jelen lévő miniszterek annyiszor kifogásoltak. A Politikai Bizottság azonban kétszer is elhalasztotta a döntést, másodszor azzal az indok71 MOL M-KS 288. f. 23/1959/43. ő. e. 243