Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957'-ben ülés elején rövid beszámolót tartott volna a népgazdaság helyzetéről. 63 A bizott­ság az MSZMP PB 1957. december 28-i alábbi határozatával született meg: „A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gazdasági élet pártirányításának és a népgazdaság egyes területei munkájának koordinálása céljából operatív gazdasági pártbizottságot hozzanak létre, melynek vezetője: Fock Jenő elvtárs, tagjai: Apró Antal és Friss István elvtársak legyenek. 64 A bizottság munkájába szükség szerint más területein dolgozó elvtársakat is be lehet vonni. A gazdasá­gi pártbizottságnak rendszeresen tájékoztatni kell a Politikai Bizottságot a nép­gazdaság területén mutatkozó egyes problémákról." 65 A Hármas Bizottság 1958-ban rendszeresen tartott üléseket, megvitatta a kü­lönböző előterjesztéseket, mielőtt azok a Gazdasági Bizottság elé kerültek volna, tájékoztatókat készített a PB részére a gazdasági helyzetről. Sajnos üléseiről nem maradtak fenn jegyzőkönyvek. Fock Jenő 1959. október 21-én kelt, Kádár János­hoz címzett leveléből az derül ki, hogy ez a bizottság sem volt képes a megalakí­tásakor kitűzött céloknak megfelelni, Fock Jenő szavaival „néhány, a PB-nek szánt tájékoztató elkészítésén kívül arra szorítkoztunk, hogy a fontosabb gazda­ságpolitikai kérdésekben mi hárman egy nyelven beszéljünk. Őszintén szólva eddig nem sok ösztönzést kaptunk ahhoz, hogy ennél többet vagy ezt határozot­tabban megtegyük." 66 Fock szerint a bizottsággal kapcsolatban a helyzet ugyan­az, mint annak idején a GB-vel volt: kell-e ez vagy hasonló bizottság a PB mel­lett, ugyanúgy, ahogy kell-e a GB a Minisztertanács mellett. A bizottság megszűnéséről nincs dokumentum, 1960. január 12-én azonban a Központi Bizottság úgy határozott, hogy az addig háromtagú gazdaságpoliti­kai kérdésekkel foglalkozó bizottságot kibővíti és létrehozza az Államgazdasági Bizottságot. E bizottság tagja a fenti három személyen kívül Szurdi István és Kiss Árpád lett. 67 Visszatérve Szász Jánosnak a Gazdasági Bizottság 1957. évi munkájáról adott értékeléséhez, Szász annak a véleményének adott hangot, hogy a hiányos­ságok ellenére a bizottságot fenn kell tartani, ugyanakkor a munka hatásfokának javítása céljából konkrét javaslatokkal állt elő. Először is olyan — Politikai Bi­zottság előtt megvitatandó — javaslat kidolgozását és elfogadását szorgalmazta, ami által megszüntethető az a sokat vitatott felemás helyzet, hogy a gazdasági irányító szervek vezetőinek egy része mint a GB tagja részt vesz a népgazdaság egészét érintő átfogó intézkedések kidolgozásában, más részük viszont nem. Ennek értelmében a Gazdasági Bizottság létszámát fel kellett volna emelni 15 főre. Szász János megfontolandónak tartotta a titkári funkció visszaállítását is. 68 63 Ez a bizottság működésének kezdeti időszakában valóban meg is történt. 64 E személyek valamennyien tagjai voltak a Gazdasági Bizottságnak, részt vettek a PB ülésein, így tehát valamennyi gazdasági kérdést legalább háromszor vitattak meg. 65 MSZMP, 2006.1072-1073. « MOL M-KS 288. f. 47/723. ő. e. 67 MSZMP, 1999. 402., 409. 68 A Gazdasági Bizottság ebben az időben 8 tagból állt. A bizottság elnöke változatlanul Apró Antal volt, tagjai: Friss István, a KB Államgazdasági Osztályának vezetője, Antos István pénzügyminisz­241

Next

/
Oldalképek
Tartalom