Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben Feltűnő a külkereskedelmi témák GB-szintre kerülése. A legnagyobb súllyal szereplő árucsere-forgalmi- és hiteltárgyalások mellett napirendre került a Budapesti Vásár megrendezése, a brüsszeli Világkiállításon való részvételünk, a velencei Biennale magyar pavilonjának újjáépítése is. Tárgyalta a bizottság a szudáni kormány műszaki állásokra kiírt pályázatát, a kasmíri és moharai kormány vízierőmű-rendelését, az IKKA-ajándékakcióval kapcsolatos kérdéseket, csakúgy mint külföldi vásárokra történő kiküldetéseket, a FAO-ba való belépést, az exporthitelnyújtást Indiának, Egyiptomnak és Argentínának, valamint a magyar-NDK együttműködést az autógyártás területén, hogy csak a legfontosabbak felsorolására szorítkozzam. A KGST és a vegyes bizottságok tevékenységével kapcsolatos napirendek nagy számát az magyarázza, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok megszűnése után e feladatkört teljes egészében a Gazdasági Bizottság vette át. Feltűnően kevés, azaz mindössze egy téma volt (dieselesítés) a műszaki fejlesztési problémakörben, ami az 1957-es gazdasági állapotokból adódott. Többször foglalkoztak a lakásépítéssel is. E téma gyakori napirendre kerülését — a bányászlakás-építési akciót is beleértve — a célok teljesítéséből adódó nehézségek, mindenekelőtt az anyagi erőforrások hiánya indokolta. Ugyancsak ismételten napirendre tűzött probléma volt az ifjúság elhelyezkedésének megoldása, amit azonban a különféle megoldási javaslatok többszöri tárgyalásával sem sikerült megoldani. A Gazdasági Bizottság a napirendre tűzött előterjesztést, javaslatot 8 esetben nem fogadta el, közöttük az 1957. évi terv egyik változatát, ami mutatja a kormányzati tárcaközi előkészítő folyamat jelentőségét és egyben e szféra konfliktussal telített viszonyát a gazdasági csúcsvezetéshez. 1957-ben a napirendre felvett kérdésekben 317 alkalommal foglalt állást a bizottság. Ebből 229 esetben saját hatáskörben hozott határozatot, a kormány határozataként jelent meg 85. Két esetben — a szarvasmarha és a borjú engedélyhez kötése, valamint a magyar-jugoszláv árucsere-forgalom kérdéseiről szóló jelentés kapcsán — indítványozta a döntésnek az Elnöki Tanács által történő jóváhagyását. Az Országgyűlés elé a GB által tárgyalt kérdéskörből viszont mindössze egyetlen probléma, a kisiparosok ipargyakorlása került. Tehát a határozatok több mint 72%-a saját hatáskörben született meg, és nem egészen 28 %-ában más testületek, lényegében a kormány elé került. Ez is mutatja, hogy igen „erős" testület volt, egy kisebbfajta gazdasági kabinet. A Gazdasági Bizottság 1957. évi munkáját értékelő, 1958. február 4-én kelt, Friss István számára készült beszámoló — az 1957. augusztusihoz hasonlóan — ismételten súlyos problémákra hívta fel a figyelmet.

57 A beszámolót készítő Szász János szerint e negatívumok zömmel a Gazdasági Bizottság munkastílusából adódtak, ugyanis amint a gazdasági szervek munkája stabilizálódott és átvették mindazokat a feladatokat, amelyeket a rendkívüli helyzetben a Gazda57 MOL M-KS 288. f. 23/1957/43. ő. e. 237