Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.
Közlemények sági Bizottság látott el, a GB egyre inkább e szervek javaslatainak eldöntését, különböző álláspontok egyeztetését ellátó bizottsággá alakult. Ez azt eredményezte, hogy a bizottság korábbi munkájától eltérően, amikor csak a legfontosabb kérdéseket tárgyalta meg, illetőleg maga választotta meg a vizsgálandó témát, napirendjét egyre inkább részletkérdések, operatív intézkedések kötötték le. Ez idézte elő — távlati gazdasági program hiánya mellett —, hogy a GB által hozott intézkedések több esetben nem voltak kellően megalapozottak. 58 Nem volt kielégítő a bizottság felelősségre vonó, ellenőrző munkája sem. A Gazdasági Bizottság nem tudott érvényt szerezni azon határozatainak, amelyek a szigorú, tervszerű anyag- és termékgazdálkodást, a beruházási tevékenység szabályozását és a beruházások koncentrálását lettek volna hivatva érvényre juttatni. A beruházási eszközök nem megfelelő felhasználása már 1957 közepén megmutatkozott, a GB fel is ismerte ennek fontosságát, és több ízben határozatot hozott a rendezésre, az erre vonatkozó előterjesztés mégis csak 1958 januárjában készült el. 59 A beszámoló szerint mulasztás terhelte a Gazdasági Bizottságot azért is, mert a tervteljesítés eredményeiről — a kormány határozott utasítása ellenére — nem dolgoztatott ki átfogó elemző időszaki értékelést, s ennek hiányában év közben nem volt lehetőség az eredményesebb tervteljesítés érdekében átgondolt, operatív intézkedések foganatosítására. Késedelmet szenvedett a szovjet hiteltárgyalások előkészítése és részben ennek következményeként az 1958. évi és a hároméves tervek kidolgozása is. Ezt súlyosbította az a tény, hogy az Országos Tervhivatal nem hajtotta végre azt a gazdasági bizottsági határozatot, amely az 1958. évi tervjavaslat több (saját erőforrásokra és külföldi hitelre épülő) variánsban történő kidolgozását írta elő. Ennek következtében mind a hitelkérelem, mind az 1958. évi mérleg egyensúlyának megteremtése sokáig bizonytalan volt. A legnagyobb probléma azonban — hangsúlyozta Szász János —, hogy a bizottságnak egy sor határozata végrehajtásáról, annak állásáról egyáltalán nem 58 E hiányosságra a feljegyzés három példát hoz: 1. Az 1957-ben végrehajtott bérrendezésnél a GB elsősorban csak az intézkedés bérkihatásait mérlegelte, figyelmen kívül hagyta a táppénz és egyéb bérhez fűződő juttatások hatását, illetve a következő évben fennálló helyzetet. 2. A nyereségrészesedési rendszer bevezetése ugyan pozitívan értékelhető intézkedés, de szélesebb területet érintő mérlegelést igényelt volna (elejét kellett volna venni a burkolt áremelésre való ösztönzésnek, s annak, hogy az e címen megjelenő vásárlóerőtöbblet kedvezőtlen helyzetet eredményezzen). 3. Elmaradt a jövedelemalakulást és a vásárlóerőt befolyásoló komplex elemzés a mezőgazdasági lakosság 1958. évi adótételeinek módosításakor is. 59 A GB 1957. augusztus 26-i ülésén tárgyalta meg az 1957. évi beruházási és felújítási terv teljesítéséről, valamint a beruházási és felújítási pótigények kielégítéséről szóló előterjesztést. Ekkor megállapította, hogy a minisztériumok a korábbi tiltó rendelkezések ellenére túlteljesítették beruházási és felújítási terveiket. A bizottság a tapasztalt hibák jövőbeni elkerülése végett utasította az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben tegyen javaslatot a beruházási eszközök koncentrálására, a beruházások tervezésének és engedélyezésének új rendszerére. MOL XIX-A-39-b/l. 20. d. A Gazdasági Bizottság „A beruházások tervezésének és jóváhagyásának módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatos hatáskörök rendezéséről" szóló előterjesztést 1958. február 10-i ülésén tárgyalta meg. MOL XIX-A-39-b/l. 29. d. 238
