Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért' többet ártana, mint maga a betegség. Azt sem engedhetjük meg magunknak, hogy jogos felháborodásunktól vezettetve megszakítsuk kapcsolatainkat az oroszokkal, vagyis visszautasítsuk a velük való kereskedelmet. E meddő gesztusok sem a magyaroknak, sem a világnak nem válnának hasznára." A Munkáspárt az aktívabb antikommunista, szovjetellenes propagandát tekintette a kormány fő feladatának. Rádión kellene ismertetnie — mondotta — a magyar felkelést és leverésének történetét, ezzel érzékeltetni az emberekkel, hogy Nagy-Britannia nem feledkezett meg azokról a népekről, amelyek „szovjet zsarnokság alatt élnek". A Munkáspárt vezetője felhívta a bányászokat és a többi szakma képviselőit, hogy „fogadják szívesebben az Angliába menekült magyar dolgozókat."

123 Szakítás az MNB-vel 1957 októberére Kiss Sándor erőfeszítéseit siker koronázta. Az egyesítő munkába bevont emigránsokkal október 18-án körlevélben közölhette, hogy a nemzeti demokratikus egység megalakítására irányuló tárgyalások megegyezéssel végződtek. New Yorkban 1957. október 5-én Adorján József, Auer Pál, Baranikovics István, Brünauer Sándor, Hajdu-Németh Lajos, Horányi Tibor, Horváth János, Kisbán Jenő, Kiss Sándor, Király Béla, Nagy Ferenc, Pfeiffer Zoltán, B. Rácz István, Szabó Pál és Varga Béla megállapodást írtak alá.

124 A dokumentumból Kiss Sándor a következőket idézte: „A jelenlévők egyetértve az egységes nemzeti képviselet megteremtésének szükségességében, megalakítják a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét. Az alkotmánytervezetet letárgyalva, életre hívták a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletének Politikai Bizottságát. A letárgyalt alkotmánytervezet jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi. A Politikai Bizottságnak jogában van az alkotmánytervezeten változtatni és elfogadni. [...] Az alkotmánytervezetet elfogadták: Kéthly Anna, Kővágó József, Kovács Imre, Jónás Pál és Dr. Varga László is, akik más irányú elfoglaltságuk miatt nem vehettek részt. Ezzel tulajdonképpen megszületett az egységes Nemzeti Képviselet. A következő feladat az Ideiglenes Intézőbizottság megalakítása, a Politikai Bizottság összehívása és első ülésének megtartása." A továbbiakban Kiss kérte, hogy a mellékelt, alapul elfogadott alkotmány-tervezethez fűződő észrevételeket mindenki pártja, illetve szervezete nevében mihamarabb juttassa el hozzá. Az aláírók névsora tükrözi, hogy az MSZDP in exil vezetői hiányoztak a megállapodás aláírási ceremóniájáról, bár két amerikai illetőségű szociáldemokrata még valamiféle kapcsolatra utal. Az aláírók zöme a Nemzeti Bizottmányt képviselte, annak aktív tagjai voltak. A Független Magyarok c. emigráns lapban közölt cikk valamivel többet mond a Kiss Sándor által ismertetett levélnél. A lap úgy ítélte meg, hogy az „egységig ÁBTL 3.2.4. K-1919/ 2.; Le Monde, 13. (1957) június 25. ]24 Kiss Sándor körlevele. 1957. október 18. 205