Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Közlemények SZER magyar részlegének utóbbi években sugárzott adásait és munkatársainak politikai beállítottságát, szakmai színvonalát, sőt stílusát kritikusan elemezve, úgy ítélték meg, hogy a feladatoknak, elvárásoknak, a hatásosabb működésnek a SZER magyar részlege csak akkor felelhet meg, ha reformokat hajtanak ott végre. „A SZER magyar nyelven tartott adásainak egyik legszembetűnőbb hibája a műsorpolitika statikus jellege volt. Magyarországon a politikai helyzet különböző fázisokon keresztül állandó változásban volt. A SZER viszont mindig körülbelül az 1950-es éveknek megfelelő hangon beszélt és gondolkodott. [...] Ebből következett a SZER nem túlságosan szerencsés szerepe a forradalom döntő időszakában. A SZER már az első napokban ellentmondásokba keveredett, a magyarság helyzetét és az erőviszonyokat számításon kívül hagyva, irreális terveket is javasolt vagy vizsgált. A SZER nem ismerte fel kellő időben — s ez alapvető tévedés volt —, hogy a kibontakozás és konszolidáció kijegesedési pontja csak Nagy Imre és kormánya lehet — legalábbis a szabad választásokig."

49 Az állásfoglalás pontokba foglalta, hogy mit kell tenni „a hibák kiküszöbölése érdekében" politikai, műsorpolitikai szempontból. A Tanács tudomásul vette a SZER domináns szerepét és helyét a külföldre irányuló nemzeti adások biztosítása terén, és azt is, hogy „ezt a lehetőséget az amerikai nép áldozatkészsége" teszi lehetővé. Mégsem hallgatta el, hogy „olyan rádió, amelynek programját nem a jelenlegi magyar szempontokkal szerkesztik, készítik és ellenőrzik, nem lehet Magyarország felé se népszerű, se sikeres." Feladatul tűzték ki az októberi események alatti történések nyomon követését, feldolgozását, a világpolitika reális viszonyainak magyarázatát, a nyugati világ tudományos és kulturális eredményeinek és a napi politikai eseményeknek „objektív ismertetését", és utoljára a színvonalas szórakoztatást. A jobb munka feltételeként lényeges személyi változásokat is sürgettek, hogy „a hazánkból érkező híreknek a légkörét is ismerő és érző emberek irányítsák a rádió adásait". Ehhez a Tanács felajánlotta mind személyi, mind műsorpolitikai segítségét.

50 A Menekültügyi és Gazdasági Bizottság foglalkozott a menekültek támogatásával egy részletes szervezeti, gyakorlati program alapján. Az anyagi feltételeket több forrásból igyekeztek biztosítani, így a régebbi emigránsok hozzájárulásaiból, az „idegen forrásokból", a különböző országokban élő magyarbarát csoportoktól, szervezetektől, személyektől, vállalatoktól, testvérpártoktól származó összegekből. Ebből fedezték a menekültek élelmezésétől, az elhelyezésen át a munkahelyek teremtéséig és a beilleszkedés segítéséig a sokoldalú támogatást.

51 49 A Magyar Forradalmi Tanács közgyűlésének állásfoglalása a Szabad Európa Rádió magyar adásával kapcsolatban. Strassbourg, 1957. január 6. Király Bélától 1994. áprilisában kapott hiteles másolat. A SZER-ről szóló hosszú határozatot L: KlRÁLY-BALOGH-VlTEK, 2003. 99-101. Ezzel foglalkozott még a kulturális és tájékoztatási bizottság határozata is, amely külön kitért a rádióra és a sajtóra is. L.: Uo. 96.; BORBÁNDI, 1996. 260. és a további oldalak. 50 Uo. 51 A bizottság tagjai lettek: Aykler Zsigmond, Balázs Tibor, Halászi József, Havas Gábor, Kisbán Jenő, Lendvay Lajos, Szabó Miklós, Sztáray Zoltán, Zala György. L.: KlRÁLY-BALOGH-VlTEK, 2003. 89.; 101-102. 174