Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért A szervezeti kérdéseket könnyen megoldották, ezzel az amerikai utasítás első része teljesült, a fontos '56-os szervezeteket sikerült egy csúcsszervezetbe tömöríteni, közös célok és feladatok alapján. Az MFT amerikaiak által támasztott másik feltételi követeléséről, a két szervezet egyesítéséről, a kongresszus csak határozatot fogadott el, amely rögzítette az MNB befogadásának, integrálásának legfőbb elveit és módjait. Eszerint — a lényeget tekintve — az MFT az MNB-vel szervezetileg nem egyesül, az MNB tagjai egyénenként kérhetik felvételüket az '56-os emigránsok szervezetébe, és szigorú vizsgálat után, ha megfelelnek az előírásoknak és a követelményeknek, tagjai lehetnek az új szervezetnek. Az egyik legfőbb — ha nem a legfőbb — alapelvi követelménynek tartotta az MFT, hogy a Tanács tagjainak vállalniuk kell: az ország nem térhet vissza az 1944 előtti állapotokhoz, és el kell ismerniük az 1945-1947 közötti társadalmi változásokat. Az '56-os események alapvető célja, követelése — a szervezők szerint — is ez volt, és csakis e programpont vállalásával maradhatnak hűek '56 szelleméhez, lényegéhez. Az 1956-os felkelés — szögezték le — nem a Horthyrendszer visszaállításáról szólt, hanem az addigi „kommunista szocializmus" korrekciójáról, a „proletárdiktatúrás szocializmus" felváltásáról a „demokratikus szocializmussal". A legfontosabb elvi kikötés megtagadására sem belső, sem külső nyomás nem kényszerítheti az MFT-t, minthogy arra sem, hogy azon erőkkel, szervezetekkel lépjen szövetségre, kössön paktumot, amelyek ettől eltérnek, ezt nem vállalják. Ezzel expressis verbis kifejezésre juttatták az egybegyűltek, hogy az MNB-vel — amely az '56-osok szerint a Horthy-féle ellenforradalmi rendszert reprezentáló politikusokat tömöríti és politikai programja e letűnt világ visszaállítása — semmiféle közösséget nem vállalnak, és vele nem hajlandók összefogni, amennyiben tagjai kitartanak régi politikai törekvéseik, a Horthy-rendszer visszaállítását célzó programjuk mellett. Ez a platform eltért az amerikaiak és az MNB által képviselt állásponttól. Utóbbi 1957. január l-jén, az MFT kongresszus előestéjén tette közzé nyilatkozatát, és felajánlotta együttműködését az '56-os szervezeteknek, természetesen saját szervezeti keretein belül, és fenntartva elvi, politikai, szervezeti dominanciáját. Az MNB vezetése, élén Varga Bélával, hajlandó volt befogadni az '56osokat, egyértelművé téve azt is, hogy továbbra is igényt tart a vezető szerepre, platformját pedig nem vonja vissza, célja a Horthy-rendszer javított változatának visszaállítása. A Tanács határozata egyértelműen elutasító volt, és az MNB „meghívását" egyértelműen visszautasították. Világossá vált, hogy a két szervezet egyesüléséről az adott időben, a meghatározott feltételek alapján szó sem lehet, még az együttműködés is nehezen képzelhető el. Az MFT szervezésekor és létrejötte után is úgy tűnt, hogy Kéthly Anna és az MSZDP álláspontja egybecseng a résztvevők véleményével, a tagszervezetek és az '56-osok többsége a fenti elvekkel egyetért. Elfogadták, hogy a Forradalmi Tanács első embere Kéthly Anna, aki kifelé a háromtagú elnökség elnökeként képviseli az '56-osokat a hivatalos szerveknél és a tárgyalásokon. Kéthly Anna 175