Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Közlemények így ez a három ifjabb fivér születésének ante quemje.

123 Az idősebb (főként László és György) és a fiatalabb testvérek közti relatíve nagy korkülönbség,

124 továbbá az anyjuk személyére vonatkozó adatok hiánya alapján felmerül annak lehetősége, hogy apjuk második házasságából származtak az ifjabb gyermekek. 1489-ben valamennyi fivér fráter carnalisként szerepel, amely nem zárja ki két anyától való származásukat. Adatok hiányában azonban ezt nem lehet bizonyítani. Fülöp 1476 körüli születését erősíti meg későbbi bolognai tanárának hozzá intézett ajánlása is. A mestere által 1496 júliusában kiadott Ciceró-kommentár Fülöpnek szóló dedikációjában ugyanis több személyes adat mellett az is szerepel, hogy immár hatodik éve élt mestere házában.

125 Ezek alapján tehát biztosnak látszik, hogy 1491-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait Bolognában. Az egyetemek legalsó fakultásán, az artesen 14-15 éves korban kezdhették meg a tanulmányaikat a diákok,

126 így a későbbiekben igen tehetségesnek mutatkozó ifjú is hasonló korú lehetett Itáliába érkeztekor. Mindezen információkat egybevetve születési idejét 1476-1477-re tehetjük, s így 1525-ben 48-49 éves lehetett, tehát a velencei diplomata nem sokat tévedett. Gyermekkoráról, neveltetéséről szintén nem rendelkezünk közelebbi információkkal. Sajnos az édesanyáról semmit sem tudunk, így azt sem, hogy túléltee férjét és hogy ő nevelte-e a kisebb gyermekeit az atyai házban. Az apa halálakor mindössze 5-6 éves fiú életében meghatározó szerepet játszhattak idősebb bátyjai, különösen László és György. Nem tudjuk, hol végezte alapfokú tanulmányait, későbbi egyházi pályafutása és humanista műveltsége okán esetleg azt valószínűsíthetjük, hogy egy káptalani iskolában tanult.

127 Nem tudjuk, hogy a család tudatos döntésének tekinthető-e Fülöp értelmiségi pályára irányítása vagy mindössze az alapvető műveltség (írás, olvasás) elsajátítása miatt küldték iskolába. Az tény, hogy a famíliában sem az értelmiségi, sem pedig az egyházi pályának nem volt tradíciója.

128 A tehetséges ifjú az iskola befejezését követően egyetemi tanulmányokba kezdett. 1491-ben érkezett Bolognába, ahol az Európa-szerte ismert humanista professzor, idősebb Filippo Beroaldo irányítása alatt tanult. A mester 1478 és 1505 között tanított a bolognai stúdium generálén, s a több százra becsült tanítványa123

1482. július 20.: MOL DL 29 854. 124 A nagy korkülönbség egyébként nem zárja ki a testvérek mindkét szülőjének azonosságát, amint ezt az Ernuszt testvérek példája is mutatja. KUBINYI, 2001/a. 315. 125

1496. július 27.: „Iam sex qui annum in meo contubernio mecum degis". GULYÁS, 1914.162. 126 LE GOFF, 2000.103.; LEFF, 1994.294. 127 Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy városi, esetleg mezővárosi iskolában folytatott tanulmányokat, hiszen a késő középkori Magyarország relatíve sűrű iskolahálózattal rendelkezett, és emellett igen korszerű és magas színvonalú oktatás folyt ezen intézményekben is. Egy közismert példát említek erre. Szálkai László érsek soha nem járt egyetemre. A mindenki által igen műveltnek tartott főpap a sárospataki iskolában sajátította el a korszerű humanista műveltség alapjait, majd autodidakta módon képezte tovább magát, sőt latin nyelvű versei is ismertek. A mezővárosi iskolában folyó magas nívójú képzés ékes bizonytéka a későbbi érsek fennmaradt iskoláskönyve, az. un. Szalkai-kódex. KUBINYI, 1994.103. A középkori magyar iskolahálózatra 1.: MÉSZÁROS, 1996. 128 Vö. a 80. jegyzetben írtakkal!