Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe inak közel harmada nem itáliai származású volt.

129 Tanítványai között — Fülöp mellett — több magyart is találunk, így pl. Bakócz Tamás két unokaöccsét Erdődy Jánost és Pált, Gibárti Keserű Mihályt.

130 Az egyetemválasztásban Váradi Péter kalocsai érseknek volt döntő szerepe, aki korábban szintén ott folytatott tanulmányokat.

131 Az úgyszintén kimagasló humanista műveltséggel bíró érsek csak később, éppen Csulai által került személyes, majd baráti viszonyba a bolognai professzorral. Beroaldónak egy 1499-ben Váradihoz intézett levelében a következőket olvashatjuk: „A köztünk napról napra egyre jobban virágzó barátságnak létrehozója és mintegy összeenyvezője tanítványom, Csulai Fülöp volt".

132 A mecénás érsek és Fülöp közötti szorosabb kapcsolat a Csulai família két vezető tagja révén alakulhatott ki. Mátyás halálát követően ugyanis egyazon politikai táborba, jelesül Corvin János támogatói közé tartoztak.

133 Sőt így talán az sem zárható ki teljességgel, hogy Fülöp a bácsi káptalani iskola tanulója lett volna. Beroaldo mester contuberniumában élt tanulótársaival, ahol a klasszikusok tanulmányozásának szentelték minden idejüket. Az Európa-hírű professzor a korszak egyik legkiemelkedőbb retorika- és a poétikatanára volt, ennek megfelelően mind a latin, mind pedig a görög nyelvben tökéletesen járatos volt. Cicerót tekintette legnagyobb példaképének, s művei által tanítványait is a retorika, az ékesszólás művészetébe kívánta bevezetni. Emellett természetesen a poétika, a prózaírás elsajátítására is nagy gondot fordítottak.

134 Az Alpokon túlról érkezett ifjú célja sem lehetett más, mint az eloquentia tökéletes elsajátítása. A mester 1496-ban megjelent egyik Ciceró-magyarázatát Csulainak ajánlotta,

135 amelyből megtudjuk, hogy szorgalmas gyakorlással egyre tökéletesebben használja a latin nyelvet, sőt már a vers és a klasszikus próza írása terén is figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet. Tudását elsősorban Plautus, Plinius és Cicero munkái által gyarapította. Ajánlásról lévén szó, érthető módon a címzett kiváló képességeit, szorgalmát emelte ki a vele igen szoros — mondhatni baráti — viszonyban álló tanár. A házában tanuló Váradi patronálta magyar nebulók közül azonban nem ő volt a legtehetségesebb, amint ez az 1499. évi Beroaldoepisztolából egyértelműen kitűnik. Gibárti Keserű Mihály későbbi boszniai püs129 GERÉZDI, 1940.151-152. 130 GERÉZDI, 1941.546.; VERESS 1941.62-63 isi 1465-1470 között, Vitéz János támogatásával. KRISTÓF, 2002. 71., 74. 132 „Huisce autem inter nos florentis in dies amicitiae conciliator et quasi conglutinator fűit discipulus meus Philippus Cyulanus." VERESS, 1941. 443. Fordítását Gerézdi Rábán munkájából idéztem: GERÉZDI, 1941.546. 133 MOL DL 37 671. ^ GERÉZDI, 1940.151-152. 135 „Commentarii Questionum Tusculanarum editi a Filippo Beroaldo" és a kiadásban található levél: „Philippi Beroaldi Bononiensis ad nobilem Philippum Gyulanum [helyesen Cyulanum] Pannonium discipulum suutn epistola." Az 1496. évi kiadást közölte: GULYÁS, 1914.161-163. Az 1502. évi kiadás alapján közölve: Analecta, Nr. XI. 49