Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe Csulaiak Hunyad megyében; a Csornaiak, a Bizereiek, a Mutnokiak, a Temeseli Désiek, a Macskásiak a szörényi bánság területén, és ugyancsak említést érdemel a Basarabok Dracul ágából származó Oláh István, szászvárosi királybíró, valamint Miklós fia, a későbbi esztergomi érsek.

12 Mindenképpen szólnunk kell a családtagok által használt nevekről. A More név igen elterjedt volt a késő középkori és a kora újkori Magyarországon. A cigány és az oláh nyelvben ez a szó megszólítást jelentett: 'Hé te! Hallod-e?'. A magyarban azonban a cigány és az oláh nyelvben járatos személyekre használták.

13 Ebből következően több Móré nevű személy egyéb „megkülönböztető" név hiányában sok esetben nem köthető biztonsággal a most vizsgált famíliához.

1

* A Csulaiak Hunyad megyében, közelebbről a Cserna és a Sztrigy folyók felső folyása mentén elterülő Hátszeg (Hateg) kerületben telepedtek le. A család névadó birtoka a Csula nevű település volt, amely a hátszegi királyi vártól mintegy 10 km-re helyezkedett el.

15 A hátszegi kerületbe a 13. századtól nagyarányú román telepítés kezdődött.

16 A kenézek vezetésével érkező telepesek elsősorban a lakatlan területeket szállták meg, vonták művelés alá, szolgáltatásként pedig a hátszegi királyi várban kellett katonai szolgálatot teljesíteniük.

17 Hunyad vármegyében a román kenézek vezette települések különböztek a más területeken létesült oláh falvaktól, mivel ezek bizonyos autonómiával rendelkező kerületeket képeztek. Az öt kerület közül éppen a hátszegi emelkedett ki, hiszen Máramaros mellett mindössze itt működött megyei ítélőszék, amely ülésein a helyi szokásjog alapján tizenkét kenéz, hat román pópa és hat közember ítélkezett.

18 Fentebb már utaltam a román családok görögkeleti vallására, amelyet Magyarországra telepedve is megtartottak. Különösen a 14. században kapott az újonnan érkezők hatására az ortodoxia újabb erős impulzusokat, többek közt Hunyad megyében. A 14. században Nagy Lajos még több kísérletet tett az ortodox románság megtérítésére, azonban az uralkodó erőfeszítései nem hoztak maradandó eredményeket. Ennek következtében a 14. század végétől kezdve ismét a kölcsönös tolerancia jellemezte a két felekezet kapcsolatait, amelyet az egymástól való elzárkózás is megkönnyített. Hunyad megye területén (és másutt) sem jött létre a körtvélyesi monostorhoz (Máramaros) hasonló, püspöki jogkörrel felruházott egyházi központ, mindazonáltal a pópák utánpótlása biztosított volt részint az említett monostorból, részint pedig a két román fejede12 DRÁGÁN, 1985-1986.261., MAKKAI-MÓCSY,1986. 345.; ELEKES, 1940.190. 13 MTESZ II. 956. 14 Az alábbiakban mindenütt utalok a bizonytalan azonosításokra. 15 ENGEL: Tért, pontkódja: 9HD53. 16 BENKÖ, 1994.257. 17 TÖRÖK, 1943.103. 18 BÓNis, 2003.281-282., BÓNIS-DEGRÉ-VARGA, 1996. passim. 37