Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - IRODALOM - Szakály Sándor: Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban. Dokumentumok (1941–1953). Főszerk. Varga Éva Mária. Moszkva-Budapest, 2006 / 197–202. o.

Irodalom Az osztrák nevek írásával kapcsolatban azt javaslom, hogy a kevesebbet használt neveket is írjuk a magyar szokás szerint. Azt már természetesnek látja a szemünk, hogy Friedrich Ferdinánd Beust báró, és ezt a nevet Somogyi Éva is így használja. Akkor ugyanezt tehetnénk Franz Freiherr von John vagy Eduárd Gráf Taaffe esetén is. Nyilvánvalóan a szerzőt az befolyásolja, hogy az eredeti iratokban a német változat szerepel. A kötet sokoldalúan körbejárja a király személye körüli minisztérium megalakítását, funkcióját, a létének a bizonytalanságait. Behatóan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen volt a miniszter helyzete, hogyan tekintettek rá a magyar és az osztrák oldalról, illetve a közös miniszterek. Hogyan tudta elfogadtatni magát és kialakítani egy olyan minisztérium feladatkörét, amelynek nem voltak igazán saját feladatai. Mennyire volt személyfüggő, a miniszter habitusa és elismertsége szerint különböző mindez. Az intézményekről áttér az intézményeket működtető személyekre. Ezek a pályaképek nagyon jók. Egy részük már a szerző korábbi könyvében is olvasható volt, most azonban kiegészültek más személyekkel vagy más részletekkel. Nagyon egyetértek azzal, hogy ilyen bőséges teret szán ezeknek a portréknak, mert az intézményeket működtető embereknek nagyon fontos szerepük van a történelemben. Megtudhatjuk az illetők milyen társadalmi rétegből jöttek, milyen családi háttérrel rendelkeztek. Kirajzolódik, hogy milyen nagy különbségek voltak a politizáló emberek világlátásában, iskolázottságában, műveltségében is. Ugyanabba a székbe kerülhetett európai műveltségű, több nyelven beszélő, széles látókörű szakértő és egy provinciális szemléletű ember. Nagy kérdés volt, hogy a Monarchia vagy a nemzet szolgálatában álltak-e a vezető tisztviselők. Erről is szólnak a portrék. Volt, akinél a dinasztiahűség része volt a magyarságának, a nemzetek feletti bécsi állameszmét viszont esetleg sosem fogadta el, mondja a szerző. Érdemes elolvasni, mert nagyon jók ezek az arcképek. Hasznos, hogy ezek a tanulmányok most egy kötetben megjelentek, mert ebben a formában olyan olvasókhoz is eljuthatnak, akik történész szakfolyóiratokat nem olvasnak. Kozári Mónika MAGYAR HADIFOGLYOK A SZOVJETUNIÓBAN DOKUMENTUMOK (1941-1953) Főszerkesztő: VARGA Év A MÁRIA. Moszkva-Budapest, ROSSZPEN-MKTTK, 2006. 614 o. Vajon mikor zárult le a második világháború és lezárult-e a német (1945. május 8/9.), illetve a japán (1945. szeptember 2.) kapitulációval? Ha a választ érettségi vizsgán, netán műveltségi vetélkedőn kellene megadni, akkor biztosan ezen 197