Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens Láttuk, hogy András a Vruz nevű zalai várjobbágyot 1217-ben a királyi serviensek sorába helyezte át.

244 Béla viszont 1260-ban ugyanezen Vruz három fiának a tőlük elvett Komár nevű birtokukért azzal adta a zalai vár Kyskolusd nevű földjét cserébe, hogy ez utóbbin is ugyanolyan arany szabadságot élvezzenek, mint amilyennek országa valódi és első nemesei örvendenek.

245 Tette ezt annak kijelentése nélkül, hogy nevezetteket ettől kezdve nem serviensei, hanem nobilisei közé számítja, ebből viszont az következik: természetesnek tartotta, hogy az illetők, mivel serviensek, bármiféle külön nobilitás nélkül is eleve nemesek. Ugyancsak Béla egyik — 1245-ben kelt és határleírást is tartalmazó — privilégiumában a benne szereplő birtok határos Baran-i (Sopron m.) rokonaival együtt az a Rubin, aki egyszersmind királyi serviens is (érit conterminalis Rubin cum cognatis de Baran, CJUÍ est etiam serviens regalis).

246 Ugyanez a Rubin — igaz, nevének latinosított formájával — 1265-ben mint Baron-i nemes (nobilis de Báron) bukkan fel, holott semmi nyoma annak, hogy időközben még külön is nobilitálta volna az uralkodó.

247 1265 táján ugyanazok a személyek egy bizonyos oklevélben mint királyi serviensek (fideles nostri servientes de genere Jaku), egy másik, az előbbivel szinte egy időben keletkezettben viszont mint nemesek (nobiles de Jaku) szerepelnek.

248 1232-ben saját területének lakói felett — amint láttuk — a Zala két oldalán egy meghatározott jogállású társadalmi csoport nem nobilisek, hanem a király összes serviense (universi servientes regis) néven kapta meg a bíráskodás jogát, Béla viszont a '60-as évek első felében Zala megye minden nemesétől (ab omnibus nobilibus de Comitatu Zaladiensi) kérte annak kivizsgálását, hogy Ond fia: Gergely és egy Joanca nevű officiális halálában valóban Ponych, annak fia és cinkosaik bűnösek-e, a jelentést pedig arról, hogy nevezetteket valóban az idősebb és az ifjabb Ponych gyilkolták-e meg, Zala nemességének összessége (universi nobiles de Comitatu Zaladiensi) küldte fel a királynak.

249 Volt már arról is szó, hogy a Zalamenti serviensek Oguzt, a hatalmaskodó nagybirtokost, önmaguk közé valónak, azaz ugyancsak serviensnek tekintették; Gyurkó nevű fiát viszont a fehérvári káptalan 1251-ben, noha mi sem utal időközi esetleges nemesítésére, már nobilis vimek titulálja.

250 Mindezek nem róhatóak holmi elírás számlájára. Ha pedig a fentieken túlmenően még azt is meggondoljuk, hogy az Aranybulla a benne foglalt előjogokat — egy-két kivétellel — ahhoz a társadalmi csoporthoz köti, amelynek tagjait királyi servienseknek nevezi; hogy Rogerius hitelesebb szövege szerint a nobilisek azok, akiket servientes regisnek mondanak; hogy az uralkodók servienst egyetlen esetben sem helyeznek át nemeseik sorába, alacsonyabb státusúakat a serviensek 244 WENZEL, ÁÚÓ. XI. köt. 141-142., ül. HO VII. köt. 6-7. 245 WENZEL, ÁÚÓ. XI. köt. 479^81. 246 HÁZI, 1921. II/l. köt. 2. 247 FEJÉR, CD. IV/3. köt. 340. A két személy azonosságát már az oklevelet publikáló Fejér is valószínűsítette. 248 Vö. FEJÉR, CD. Hl/, köt. 329., ül. 331. 249 WENZEL, ÁÚÓ. VIII. köt. 263. és 275. 250 FEJÉR, CD. V/2, köt. 119-120. 72