Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens Otmarus fia: Andrást és öt unkatestvérét, örökföldjeikkel együtt azzal az „utasí­tással" tesz át a királyi serviensek társaságába (in consortium regalium serviencium), hogy a szabadságnak örökké ugyanazon előjogait élvezzék mind ők, mind utó­daik, mint amelyeknek országa valódi és természetes nemesei örvendenek (illa semper et eadem gaudeant etfruantur libertatis prerogativa, qua meri et naturales regni nostri nobiles gratulantur), 238 íme, a valódi és természetes nemesek kiváltságaiban részesülnek azok a várjobbágyok, akiket az uralkodó a királyi serviensek közé emel! Újabb bizonyíték ez a nobilis és a serviens regis jogállásának azonossága mellett. István ifjabb király oklevelei ugyanezt a következtetést támasztják alá. Ő például 1260-ban — elrendelve egyúttal addig másokkal közösen művelt földje­ik elkülönítését is — a pacsai Ina-nak István és Márk nevű fiait, akik a zalai vár jobbágyai, egyben Csák magister-ispán serviensei voltak, továbbá két rokonukat a nemes királyi serviensek közösségébe (ad numerum, cetum et collegium nobilium servientum regalium) sorolta át azzal a kívánsággal, hogy utódaikkal együtt ugyanazon szabadság részesei legyenek, mint amelyet „országunk valamennyi nemese és királyi serviense" élvez (ea gaudeant et perfruantur libertate, que onnes regni nostri nobiles et regales servientes gratulantur). 259 István tehát a servienséket vi­tathatatlanul nemeseknek minősítette, amikor nobilis jelzővel látta el őket, sőt oklevelének szövegezése az iránt se hagy kétséget, hogy a nemes és a királyi ser­viens szabadsága egy és ugyanaz. Akkor létezhet-e hát eltérés a kettő jogállása között? A fenti formula István okleveleiben korántsem egyedülálló. 1266-ban ugyancsak nemes serviensei közé (ad numerum servientium nostrorum nobilium) fo­gadta be a Berény falubeli Bertalannak Kuncheyd és Jób nevű fiait, akik addig a nógrádi vár jobbágyai voltak. 240 Ugyanezen évben servienseinek és nemeseinek sorába (in numerum et collegium serviencium et nobilium) vette ugyan fel Baba ne­vű földjével és lakhelyével együtt Domonkos nádornak egy Dénes fia: Jacow ne­vű servitorát, aki a borsodi vár jobbágyai közül származott; az átminősítés céljá­nak megjelölésekor viszont már úgy fogalmazott, hogy nevezett és utódai örök­ké nemes servienseinek sorában maradhassanak és örvendhessenek (in cetu nobi­lium serviencium nostrorum et numero possint et debeant semper et perpetuo gratula­Fokozott figyelmet érdemel a nobilis és a királyi serviens viszonyának boncol­gatásakor az az 1266. március 9-én kelt két oklevél, amelyekben az idős és az if­jabb király külön-külön rögzítik a pártharcaik lezárásának szánt nyúl-szigeti megállapodásukat. Ezek egyikében Béla — felesége, hasonnevű fia és Anna nevű leánya nevében is — megígéri Istvánnak, hogy annak kunjait, báróit és serviense­it (Cumanos, Barones, servientes) nem csalogatja magához és csak azokat a parasz­SZENTPÉTERY, 1923. 1. köt. 363-364. NAGY-VÉGHELY-NAGY, 1886. 36-38. MOCSÁRY, 1826.168-169., ül. HO VI. köt. 142-143. WENZEL, ÁÚÓ. VI. köt. 147-148. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom