Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.
Varga János: A királyi serviens ezek közt a servienseket is felsorolja, nobilisekről viszont nem ejt itt szót. Pedig a fentiek szerint egy másik helyén arról ad hírt, hogy a tisztító esküre a kiválasztott tanúkon kívül sok nemes is ajánlotta magát. 148 Ezek szerint nemesek is éltek elérhető közelségben . Akkor viszont miért maradtak ki a társadalmi „rendek" (gentes) teljesnek induló és annak is tekintett felsorolásából? Annak, hogy az oklevélkiadók, köztük a templomos rend Keresztény falubeli gondnoka, milyen okból mellőzték a nobilisek külön megjelölését, csupán egyetlen elfogadható magyarázata lehetséges: a serviens regis nem más, mint nobilis, egyazon felsorolásba pedig felesleges ugyanazon társadalmi csoport mindkét nevének beemelése. Értelemszerűen csakis királyi lehetett az az Ábrahám fia: Mihály nevű serviens, akinek II. András az ő szolgálatában szerzett katonai érdemeit 1229-ben azzal jutalmazta, hogy a fehérvári vár Chokol nevű lakatlan földjét adományozta neki. 149 Béla egyik, 1229-ben kelt és más összefüggésben már idézett adomány levelének határleírása szerint két azonos nevű — Boron (Sopron m.) — falu határvonala egy darabon egy harmadik Boron nevű faluéval, tudniillik a király servienseinek falujával (cum eadem villa Boron, sálicet cum servientibus regis) esik egybe. 150 Demeter országbíró oklevele 1233-ból, tehát abból az évből, amikor a Jáknembeli servienseket, amint láttuk, egyidejűleg servienseknek is nevezik, többek közt arról tájékoztat, hogy András király a vasvári ispánság területén élő serviensei összes perében (totam causam suorum serviencium in parochia [...] ferrei castri existencium) őrá bízta az ítélkezést. 151 Azt pedig maga András tette 1234-ben közhírré, hogy tíz Szelepcsény (Bars m.) falubeli ember, aki származása folytán az ő serviensei szabadságának örvend (libertate nostrorum servientium [...] gaudentes) királyi engedélyével állt be a garamszentbenedeki apátság lovasjobbágyai közé. 152 Két évvel később Bertalan veszprémi püspök és somogyi ispán, kilenc társukkal együtt, olyan bírákként határozták meg magukat, mint akiket Béla azért küldött Somogyba, hogy az egyházak, a királyi serviensek, a castrensisek, udvarnokok, királynéi népek és más, különféle állapotú emberek földjeinek és egyéb jogainak ügyében (super terris et alys iuribus [...] serviencium Regis) vizsgálódjanak és ítélkezzenek. 153 Bertalannak egy másik, szintén 1236-ra datált oklevele szerint Zalában is a fentivel azonos feladattal, többek közt a super terris, vineis et aliis iuribus [...] servientum regis rendcsinálással bízta meg őt, Arnold zalai ispánt és kilenc társukat az uralkodó. 154 A birtokosok és birtokhasználók felsorolásának olvasása közben óhatatlanul felmerül a kérdés: miért a nobilisek hiányoznak egyedül és kizárólag azok közül, akiknek földügyeit a király országosan akarja rendeztetni? Csupán nekik ne lettek volna e téren akár hatalmasabb társaiktól, akár egyéb földhasználóktól okozott sérelmeik? Esetek garmadája bizonyítja en148 FEJÉR, CD. III/2. köt. 96-98. 149 WENZEL, ÁÚÓ. XI. köt. 211-213. 150 FEJÉR, CD. Hl/2, köt. 194-195. 151 HO VII. köt. 22. 152 KNAUZ, 1874-1882. 305-336. Korábban: KNAUZ, 1864. 376-377. 153 WENZEL, ÁÚÓ. VII. köt. 22-23. 154 WENZEL, ÁÚÓ. VII. köt. 23-24. 55
