Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: XVI. Benedek pápa címere. Új fejezet a pápai heraldikában? / 73–90. o.
Bertényi Iván: XVI. Benedek pápa címere ban a püspöksüveget követő színű) szalag lobog. Szimbolikájának értelmezése III. Ince pápától ered. E szerint a mitra az Ó- és az Újtestamentum ismeretét jelzi. A szarvak a két Testamentum, a szalagok a lélek és a betű. A mitra hamar elterjedt, a főpapi címereken szívesen alkalmazták a — harcias heraldikai külső dísznek számító — sisak helyett a pajzs fölé. 26 Annak ellenére, hogy heraldikai használata az újabb időkben visszaszorult: a széles karimájú főpapi kalapok töltik be a helyét, amelyek színükkel és kétoldalt lecsüngő bojtjaik számával mutatják viselőik egyházi méltóságát. Liturgikus használata azonban most is virágzik, és így változatlanul püspöki jelkép, vagyis az új pápai szimbólum (annak ellenére, hogy a címer fölé senki más által nem használt, három aranysávos díszítései révén kizárólag viselőjére utal) egyben a püspökökkel is összeköti Szent Péter utódját. Ha ehhez hozzátesszük XVI. Benedeknek (a hagyomány szerint a címeren nem szerepeltetett COOPERATORES VERITATIS (az igazság munkatársai avagy segítőtársai) jelmondatát, felmerül annak a lehetősége, hogy az új címer esetleg diplomatikusan — a heraldika nyelvén — a pápai kormányzatnak a püspökökhöz való közelítését kívánja megjeleníteni. Ilyen tekintetben remélhetnénk további felvilágosítást az új pápai címer utolsó bemutatandó külső díszétől, a palliumtól. Ez a címer megalkotójának magyarázó értelmezése szerint teljesen új szimbólum. Kizárólagos pápai jelképnek 27 nehéz tekinteni, hiszen a szakértő egyházi heraldikus azzal kezdi a bemutatását, hogy újabban gyakran jelenik meg az érseki pallium, amelyet vagy a címerpajzs fölé, vagy alá helyeznek. Kétségtelen azonban, hogy először a pápa liturgikus dísze volt 28 és a legfelső pásztori hatalmat jelképezi, meg azt a kötelezettséget, hogy legeltesse a hívők nyáját, és irányítsa pásztoraikat. Csak ünnepélyes alkalmakkor viselhették. A római tógából származtatják, modern változata fehér gyapjúból készült, kb. háromujjnyi széles, a vállra vetetten körbevezetett szalag, amelyet eredetileg fekete keresztek díszítenek, erről elől-hátul két, egyaránt mintegy 33 cm hosszú szalag csüng le róla viselője mellére és hátára. A pápán kívül csak a főegyházmegye élén álló érsekek jelvénye lett — címzetes érsekek nem viselhették (illetve ők és egyes püspökök is csak külön pápai engedéllyel). Több állomáson át fejlődött felsőruházati darabból szimbolikus dísszé. A 4. században már pápai liturgikus jelvény. Miután érseki jelvénnyé vált, az átvételét megelőzte a pápának tett hűségeskü, és az érseki hatalom nem volt gyakorolható a pallium átvétele nélkül. III. Ince azt is megtiltotta, hogy érseki címet nyerjen bárki, mielőtt palliumot kapott volna. Saját egyháztartományán kívül az érsek nem viselhette. Ha lemondott, nem vonták vissza tőle, de nem volt többé alkalma, hogy viselje. Új főegyházmegye élére áthelyezett érseknek újra kellett kérnie. Ha az érsek meghalt, palliumát eltemették vele. Bár minden főegyházmegyés érseknek van palliuma, címerükön kevesek szerepeltetik. A múltban olykor előfordult, hogy a palliumot az érsekség címerének a pajzsára helyezve viselték, ilyen26 HEIM, 1949. 73-74. 27 CORDERO LANZA Dl MONTEZEMOLO, 2005. 4. 28 A Pemes-i freskón IV. Kelemen pápa a hóna alatt viseli hosszan lecsüngő szalaggal 83
