Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens cantur).

259 Sokatmondó, egyben bizonyító erejű az oklevél elszólása: a király serviensének a mindennapokban egyértelműen a nobilist nevezik! A hivatalos szövegek terminológiája azonban, bizonyára a mindenkori fogalmazótól sem teljesen függetlenül, még jó ideig következetlen maradt. Ennek tulajdonítható, hogy uralkodóink az Árpád-kor végéig számos esetben a nobilis szó bármely vonatkozású említése nélkül helyezték át kedvezményezettjeiket a királyi serviensek közé. így járt el 1268-ban István ifjabb király, amikor Lőrinc négy fiát: a Bylak faluban (Fejér m. — Soltszék) lakó és Kurmis (Körmös) tárnokoknak mondott Bochou, Bench, Benke nevű kondicionáriusait rendelte rövid úton áttenni királyi serviensei közé (simpliciter in numerum [...] servientium nostrorum regalium).

260 Ugyanő már uralkodó korában — 1270-ben — a szokolendrédi (Szabolcs m.) oltárhordozó Joahun három fiát és fivérét, természetesen földjeikkel együtt, olyan rendelkezéssel vette fel királyi serviensemek társulatába (in [...] cetum et collegium Regalium serviencium suorum), hogy ugyanazt a szabadságot élvezzék, mint amelynek más királyi serviensek örvendenek (qua alii servientes Regales gratulantur).

2

^ A következő évben, természetesen földjükkel egyetemben, öt — Ethey faluban (Komárom m.) lakó — csőszét ugyancsak közelebbi értelmezés nélkül tette királyi serviensekké (in [...] collegium Regalium servientum constituisset).

262 Ugyanezen esztendőben pusztán a királyi serviensek közé (in numerum serviencium regalium) emelte fel a trencséni vár joghatóságából a Garna-i Mohudot és fiát Lyzko és Guarna nevű földjeikkel együtt;

263 a pozsonyi vár Ivánka fia: Miklós nevű várjobbágyát ugyanekkor az ország szabad serviensei közé (in [..,] numerorum liberorum serviencium) sorolta, és egyúttal az említett vár Kürt nevű földjét adományozta neki.

264 Csaknem egyidejűleg a pozsonyi vár Bozzai (Vas m.) faluban lakó nyolc castrensiséiől, mindannyiukat királyi servienseihez (in numerum servientium nostrorum Regalium) helyezve át, úgy intézkedett, hogy örökké a királyi serviensek közt és szabadságával tartsák őket nyilván (in numero et libertate servientium regalium computentur).

265

1272-ben a vasvári várnak a Surk faluban élő Damjan fiai: Heyma és Hegun nevű várjobbágyait és hat társukat ruházta fel azzal az előjoggal, hogy — mentesítve őket a vár joghatóságától — földjeiket, amelyekkel átkerültek a serviensek közé, örökké a királyi serviensek szabadságával (libertate serviencium regalium super terris suis, quibus sunt translati, perpetuo perfruantur).

266 Kun László servienssé emelést tárgyazó okleveleinek némelyikéből ugyancsak hiányzik az utalás bármiféle nobilis-szabadságra. 1273-ban a Gencs falubeli i9 FEJÉR, CD. V/2, köt. 490^93. 10 FEJÉR, CD. VII/3. köt. 55-56. és SZENTPÉTERY, 1923.

1. köt. 1891. sz. 11 WENZEL, ilíÓ. VIII. köt. 287-288. i2 NAGY-NAGY-VÉGHELY, ZO. I. köt. 425. '

3 WENZEL, ÁÚÓ. III. köt. 256. A WENZEL, ÁÚÓ. VIII. köt. 347. '

5 FEJÉR, CD. V/l. köt. 103-105. '

6 FEJÉR, CD V/l. köt. 214-216. 77