Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens (Vas m.) Karachinus három fiát és egy negyedik társukat, örökföldjeikkel egyetemben ő is anélkül sorolta át a várjobbágyok köréből a királyi serviensek rendjébe, hogy utalt volna ez utóbbiak nemesi mivoltára.

267

1274-ben nyolc. Farkasdon (Sopron m.) birtokos soproni várjobbágy arra jogosító serviensi jogállást kapott tőle, hogy más királyi serviensekkel együtt (cum dys servientibus nostris Regalibus) szolgálhassa őt.

268 1275-ben kibocsátott oklevele, amelyben hat Malah-i (Gömör m.) várjobbágyot rendelt át — bármilyen címen birtokolt földjeikkel együtt — királyi servienseinek társulatába (in [...] consorcium serviencium nostrorum), egyedül azt hangsúlyozza, hogy többé se a vár ispánja, se annak tisztviselői nem bíráskodhatnak e kedvezményezettek felett.

269 Ugyancsak ő ez idő tájt tizenegy kapolcsi (Zala m.) udvarnokot szintén minden részletezés meg értelmezés nélkül emelt királyi serviensekké (servientes regis).

270 Két évre rá a veszprémi káptalannak az uralkodóhoz tett vizsgálati jelentése azt állapította meg, hogy őfelségének nagylelkűsége (vestra munificencia) a köveskáli András fia: Györgyöt a királyi serviensek közé helyezte át (in regales transtulit servientes).

271 Ezt emeli ki az az oklevél is, amely szerint Kun László 1278-ban a vasvári várnak Suhtun (Sótony) faluban élő tíz várjobbágyát és azok földjeit íratta át serviensei sorába (ad numerum, seu cetum servientum nostrorum regalium), de hozzáfűzve még a király azon akaratát is, hogy a szóban forgó emberek a többi királyi serviensével egyező szabadságot élvezzenek (ea gaudeant libertate, qua ceteri servientes nostri regales gratulantur et exultantur).

272 Ugyanígy „csak" a királyi serviensek közé (in numerum regalium servientum) fogadta be az uralkodó 1278-ban Wendeyghet és három fiát, akik a királyné harcos jobbágyai (exercituales iobagiones) voltak, Saagh nevű földjükkel együtt, teljességgel véve ki a nevezett jobbágyságból (de predicto iobagionatu exercituali) őket.

273 László a tornai vár két hegymegi (Borsod m.) jobbágya részére 1279-ben adott privilégiumában is csupán annyit mond, hogy Fyoch fia: Mihályt és Zepus fia: Turnát a királyi serviensek közösségébe (in [...] collegium Regalium serviencium) vette fel, azaz nem szól arról, hogy ezzel a nevezettek no&z'/zs-jogokat nyertek; pedig hogy a valóságban mégis erről volt szó, az kiderül az oklevél bevezetőjéből, amely így indokolja a király szóban forgó intézkedését: a közjót szolgálja minden, aminek folytán a nemesek száma növekszik (quo nobilium numerus cresit)}

7i Nincs ez másként az előbb említett Wendeyghék esetében sem. Saját szavai szerint az uralkodó akkor, amikor a királyné szóban forgó jobbágyainak a királyi serviensek szabadságát ajándékozta, valójában azt a kívánságukat teljesí267 HO IL köt. 12. 268 KUBINYI, 1867. 89-90., ül. WENZEL, ÁÚÓ. IX. köt. 81-82. 269 HO VII. köt. 158-159. 270 ERDÉLYI-SÖRÖS, 1902. II. köt. 449. 271 BORSOS, 1904. 41-13. 272 MOL DL 40 108. Kiadta — 1273-ban datálva — FEJÉR, CD. V/2, köt. 104., ill. WENZEL, ÁÚÓ. XII. 8385. 273 MOL DL 91 135. Az oklevelet — 1274-re datáltan — kiadta NAGY, 1889. 40-42. 274 WENZEL, ÁÚÓ. IX. köt. 238. 78