Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - A 250. ÉVFORDULÓ - Benedek András: A 250 éves Magyar Országos Levéltár / 3–6. o.

A 250. évforduló ban a törvényhozásnak saját levéltára van, nálunk ezt a feladatot a Magyar Országos Levéltár látja el. Illetékességébe tartozik a Miniszterelnöki Hivatal és a honvédelmi tárca kivételével valamennyi minisztérium tevékenysége során keletkezett maradandó értékű iratanyag archiválása is. Amennyiben a levéltár „csupán" ezen iratok fennmaradását biztosítaná, már elmondhatnánk, hogy páratlan nemzeti örökség őrzőhelye, és a Magyar Országos Levéltár szerepe, feladatköre ugyanakkor ennél is jóval szélesebb horizontot ölel fel. A fenntartó minisztérium képviseletében, a teljesség igényét mellőzve, kizárólag a közelmúlt és a jelen néhány olyan szegmensére hívom fel a figyelmet, amelyet a levéltár jövőjére nézve is meghatározónak tartok. Egy levéltár helyét, társadalomban elfoglalt szerepét minden eddiginél pontosabban jelzi a látogatottsága. A Magyar Országos Levéltár e téren betöltött rendkívüli jelentőségét nyomatékosítja az a körülmény is, hogy napjainkban a hivatásos és nem hivatásos kutatókon kívül a látogatók tekintélyes hányada a különféle ügyeik intézéséhez szükséges jogbiztosító tartalmú iratokat igénylő állampolgárok közül kerül ki, és itt nemcsak Magyarország, de éppen a határon túli magyarság is nagyon sokszor jelen van. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Azért, mert ily módon, hasonlóan a nyugateurópai archívumokhoz, a levéltár küldetésének egyik legfontosabb eleme teljesedik ki. Ennek lehetünk tanúi, amikor a levéltár a demokratizmus és a nyitott, modern, információs társadalom nélkülözhetetlen alapintézményévé válik. Míg azonban tőlünk nyugatra ez egy szerves, nagyjából töretlen fejlődés eredményeképpen alakult ki, addig Magyarországon e folyamat kezdete a rendszerváltáshoz kötődik. A hadi és egyéb kárpótlások ügyében évente több ezer olyan állampolgár fordult a Magyar Országos Levéltárhoz jogbiztosító irataik másolatának beszerzése céljából, akik korábban egyáltalán nem vették igénybe az intézmény szolgáltatásait, sőt talán az intézmény létezéséről sem tudtak. E feladat szakszerű ellátása rendkívüli terheket rótt a levéltár munkatársaira. Ám az intézmény jól megfelelt ennek a korábban ismeretlen kihívásnak. Ugyanakkor ennek a sajátos történeti helyzet következtében megvalósult nyitásnak köszönhetően — jelképesen szólva — az intézmény kapuja a korábbinál jóval tágabbra nyílt a nagyközönség előtt. Napjainkban így már magától értetődik, hogy nemcsak a tudományos elitet képviselő kutatók látogatják a 250 éves intézmény kutatótermét, hanem jelentős számban olyanok is, akik felismerve a levéltárban őrzött források hihetetlen gazdagságát, a történelmi eseményekkel vagy éppen felmenőikkel kapcsolatos ismereteiket szeretnék kiegészíteni. Tehetik, hiszen a Magyar Országos Levéltár az általa őrzött dokumentumokat a levéltári anyag használatával kapcsolatos jogszabályok betartása mellett, ingyenesen bocsátja a kutatók rendelkezésére. Hozzá kell tenni ehhez, hogy mindezeket a feladatokat a levéltár a korábbi évtizedekhez hasonlóan úgy látja el, hogy emellett változatlanul teljesíti a tudományos kutatók igényeit, szakmai hozzáértésével segíti a történelemtudományok kutatásait. Ennek eredményeképpen a kutatótermek látogatói sorában megtalálhatók mind a különböző felsőoktatási intézmények, 4