Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Források az a néhány bizottmányi tag tevékenykedett, akik éjjel-nappal az épületben tartózkodtak, Gyarmati István, Vas Ádám, Létai János. Ezek a tagok gyakran olyan vonalon is intézkedtek, ami egyébként a hivatalvezetés vagy a felelősként kijelölt más forradalmi bizottmányi taghoz tartozott volna. (Lásd Nádas András ügyének kivizsgálása, ahol Vas Ádám intézkedett.) Ennek következtében a forradalmi bizottmánynak rendszerint nem volt képe arról, hogy milyen vonalon kik tettek intézkedést és kikkel tartottak kapcsolatot. Az ügyészek között nagy idegesség volt tapasztalható azok miatt a hírek miatt, hogy több ügyész lakásába volt elítéltek behatoltak, bútorokat rongáltak meg, vagy még az ügyészeket is előállították (Szentmiklósi, Kispál, Valkó ügyészek esetei). Ezért a forradalmi bizottmány elnöke több ízben felvette a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztériummal és intézkedést kért, hogy a rendőrség és a karhatalom a bűnözőktől és a huligánoktól szedje be a fegyvert, majd állandó összekötőként Kapfinger Tibor századost jelölte ki a forradalmi bizottmány, aki először Prepper ezredessel, majd később Korda főhadnaggyal tartotta a HM-ben a kapcsolatot. A honvédelmi szervek az áv. feloszlatásának kimondása után egyre-másra vették őrizetbe a volt áv. beosztottakat és több ízben fordultak a Legfőbb Ügyészséghez amiatt, hogy az ügyészek az így lefogott személyeket tartóztassák le és helyezzék el a börtönökben. Korda főhadnagy a honvédelmi minisztériumból két napon keresztül többször áttelefonált és közölte, hogy a HM katonai tanácsának az az utasítása, hogy a börtönbe kell szállítani az ott lefogott nagy számú elhárítótisztet. (Mintegy 70-et, sajtóban is megjelent ez a hír.)

45 A forradalmi bizottmány egésze foglalkozott ezzel a kérdéssel és úgy döntött, hogy az áv. beosztottak nem tekinthetők bűnözőknek, ezért előzetes letartóztatásukat ügyészi vonalon elrendelni nem lehet, és a katonai szervek döntsenek abban, hogy az általuk harc közben vagy anélkül elfogott ilyen személyekkel miként intézkednek. Az államvédelmistákkal kapcsolatos ilyen álláspont mint a forradalmi bizottmány nézete a november l-jén megjelenő Igazság című lap egyik közleményében is megjelent.

46 Ennek ellenére a honvédelmi szervek mégis börtönökben helyezték el a felhívás alapján jelentkező vagy harc közben elfogott áv. beosztottakat. Ez a felhívás a rádióban és a sajtóban is megjelent.

47 A Legfőbb Ügyészség civil ügyészei az ÁVH beosztottakkal kapcsolatban sehol nem jártak el. A katonai főügyészség egyik tagja a Gyűjtőben egy honvéd főhadnaggyal együtt éppen a rabok szabadításával foglalkozott, amikor államvédelmistákat százával helyeztek el a börtönben. Több száz államvédelmistának olyan igazolást adtak, hogy jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek és őket szabadon bocsátották. Az intézkedő katonai ügyész Kovács Gyula százados volt. 45 Közli: SZALAY [1989] 290. 46 A jelentés melléklete tartalmazza az Igazság november 1-jei számában megjelent Farkas Mihály és társai élnek című cikk kivonatát. Közli SZALAY, [1989]. A kivonatban szereplő újságírói kérdés: „Mi történik a letartóztatott és jelenleg is börtönben levő államvédelmistákkal?" Válasz: „Kollektív felelősségrevonás nem volna helyes. Egyelőre katonai fogolyként kezelik őket, mindegyik ügyét alaposan kivizsgálják, s akinél bűncselekmény forog fenn, azzal szemben a törvény legteljesebb szigorát alkalmazzuk." 47 A jelentéshez a Magyar Ifjúság november 3-i számának utolsó oldalán megjelent felhívást mellékelték. „A belügyminiszter felhívja az államvédelmi hatóság és a Belügyminisztérium államvédelmi beosztottainak figyelmét, hogy saját érdekükben mielőbb jelentkezzenek az V. ker. Markó u. 25. szám alatt. Ott ügyüket kivizsgálják, akit felelősség nem terhel, azt hazaengedik. A felelős személyek ügyét pedig a szabad magyar bíróságok tárgyalják majd." 210