Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban gősebb feladatokat, amely akár a konkrét ügyészi munkában, akár a jogszabályi rendezés vonalán jelentkeznek. Ekkor került sor egy külön tájékoztatócsoport létrehozására is, amelynek vezetőjéül Csaba Károly ügyészt jelölték ki, tagjai pedig Mérő és Skorka ügyészek voltak. A forradalmi bizottmány foglalkozott a különleges osztály munkájával. Már az előző napokon, de ezen a napon is több olyan hang hallatszott, hogy a Legfőbb Ügyészségen ávós ügyészek vannak rejtegetve. Ilyen tartalmú plakátok jelentek meg a Legfelsőbb Bíróság falán, de állítólag másutt is. (Ezt a plakátot látta Csuhaj volt különleges ügyész, de mások is hírt hoztak.) Az V. ker. tanács pedig kifejezetten azzal az indokkal utasította el a Legfőbb Ügyészség élelmet kérő küldöttségét, hogy a Legfőbb Ügyészségen még mindig ávós ügyészek vannak. Hasonló hangok hangzottak el az ügyvédek gyűlésén és a Jogász Szövetségben is. De arról is érkeztek hírek, hogy több ügyészt zaklattak és előállítottak azzal, hogy ávós ügyész. Mindezek alapján a forradalmi bizottmány azon a véleményen volt, hogy mivel az ÁVH-t úgyis feloszlatták, helyes lenne, ha a különleges ügyek osztályának dolgozói egyenlőre [sic] nem járnának be az épületbe, nehogy itt atrocitásnak legyenek kitéve. Mivel azonban felmerülhetett annak szüksége, hogy a különleges osztály ügyeivel kapcsolatban intézkedni kell, Szántó György különleges ügyészt, Szilágyi József csoportvezető ügyészt és Hujber Jenő főosztályügyészt bízta meg a forradalmi bizottmány azzal, hogy a különleges ügyek osztálya munkáját felügyelje és az esetleges intézkedést megtegye. Ezt követően egy lista készült mindazokról az ügyészekről, akik az épületből ki lettek tiltva, és ellenőrzésre 2-ától kezdve a kapuőrséghez lett leadva. Ezt követően is azonban benn járt néhány olyan személy, akik szerepeltek a listán (Kámán József, Béres Miklós). A forradalmi bizottmány ezen a napon, de korábban is foglalkozott a káderanyag kiosztásának kérdésével. Még a forradalmi bizottmány megválasztása előtt az ügyészek részéről felmerült az a kívánság, hogy a káderanyagot és a lakásnyilvántartó jegyzékeket semmisítsék meg, mert a börtönből kiszabadult rabok nyilván keresni fognak ügyészeket, és emiatt azok atrocitásnak lehetnek kitéve. Az anyagok megsemmisítésével a bizottmány nem értett egyet, azonban ügyelt arra, hogy ilyen anyagok ki ne kerülhessenek, és ezért a személyi ügyekkel kapcsolatos problémák ellátásával Vas Ádámot bízta meg. Vas Ádám azonban a káderanyagokat tartalmazó páncélszekrények kulcsát még e megbízatása előtt, a forradalmi bizottmány megválasztása napján, pár perccel a választás után a személyzeti főosztályvezetőtől magához vette. Történt két személyügyi változás is, amennyiben Lőrincz Dezsőt Fejér megyéből Budapestre helyezték, Zilahy Gyula székesfehérvári ügyészt pedig visszahelyezték Lengyeltótiba járási ügyésznek. A dolgozók kérése ellenére a forradalmi bizottmány úgy döntött, hogy tekintettel a rendkívül izgatott hangulatra, nem helyesli a káderanyag kiosztását sem, mert alkalmas lesz arra, hogy egyes dolgozók a személyzeti főosztály beosztottai vagy a vezetők, illetőleg egymás ellen támadhassanak. Amikor azonban a sajtóban is hírt adtak a káderanyagok kiosztásáról, és a dolgozók erélyesebben követelték a kiosztást, a bizottmány úgy döntött, hogy a káderanyagot kiosztja. Ennek megfelelően a személyzeti főosztály az egyes főosztályok megbízottainak a káderanyagot átadta. A káderanyag ismerete következtében sehol nem került sor veszekedésre vagy bántalmazásra, és a dolgozók véleménye általában az volt, hogy a személyzeti főosztály reális jellemzéseket adott. A forradalmi bizottmány azzal kapcsolatban, hogy az ügyészi munka újra beinduljon, úgy döntött, hogy a forradalmi bizottmányon belül lévő egyes tagok elsősorban saját munkaterületük vonalán összekötőként szerepeljenek a bizottmány és a hivatalvezetők között. Ez azonban a következő napokban a gyakorlatban alig valósult meg, mert jórészt 209