Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Oklevél-értelmezési kérdések és alkotmánytörténeti következményeik a 13–15. századi Magyarországon / 33–47. o.

Közlemények hogy 1232-ben püspök és volt bán földperében ítélnek a király felhatalmazása alapján. II. A majdani nemesi megye szervezetének és kormányzatának törvénybeli rögzítése olyan forráshoz kapcsolódik, amely bármiféle keletkezési időpontot mellőz, királynevet elhagy, sem egyházi vagy világi főtisztségviselőt meg nem nevez. Szövegét I. Ulászló írta át 1440-ben, az 1298. évi törvény után és az 1351. évi dekrétum előtt. Mivel a szöveg a főpapok és a bárók döntéseként mutatja be magát, a keltezés hiányából Engel Pál arra következtetett, hogy legvalószínűbben Zsigmond fogsága idején szerkeszthették. Ám lehetségesnek tartja azt is, hogy talán Vitéz János (vagy környezete) állította össze és hagyatta jóvá az újonnan koronázott I. Ulászlóval. Sajnálatos módon ezekhez a következtetésekhez Engel régebbi tanulmányom óvatosan fogalmazott érveinek félreértésével jutott el.

1 Engel érvelésében a vizsgált forrás korhoz kötési kísérleténél fontos szerep jut a benne előforduló perbeli vizsgálati eljárások minősítésének. Szerinte ezeknek a vizsgálatoknak (latinul inquisitio, régi magyar kifejezéssel: „tudományvétel") két különböző formája alakult ki: az egyszerű tudományvétel (inquisitio simplex) és a köztudomány (inquisitio communis). Az első bőségesen előfordul a 13. században is, a második azonban, mint Hajnik Imre megállapította, csak I. Károly idején honosodott meg. Engel úgy gondolja: „egyértelmű, hogy iratunk a tudományvétel két formája közül [...] a köz tudománnyal foglalkozik. Az egyszerű tudományvétel — épp egyszerű volta miatt — sohasem szorult törvényi szabályozásra. Az irat arról rendelkezett, miképp folytatandó le a köztudomány".

2 Hajnik Imrének Engel által szó szerint nem idézett előadása a dologról egészen másként ír. Hajnik ti. könyvében Az egyszerű tudományvétel című paragrafusban rögzíti: „Az 1298. évi XLV. és XLVI. törvénycikkelyek (= a tanácshatározat I. cikke) ezt (ti. az egyszerű tudományvételt) a király által e végre megyénként kirendelt egyénekkel rendelik végeztetni, kik magokkal a királyi pecsétet vigyék."

3 Tévedés tehát Hajnik felfogásával olyan nézetet indokolni, hogy a tanácshatározatban említett tudományvétel köztudománynak tartható, mert Hajnik világosan egyszerű tudományvételeként tárgyalja. Műve más helyén is 1 A forrásszöveg szakirodalma és legújabb kiadása: DRH, 1976. 389-396. I. Ulászló átírása: DRH, 1976. 309-313.; HAJNIK, 1899; SZILÁGYI, 1957. 135-171.; GERICS, 1969. 611-640. (újabb kiadása: GERICS, 1995/a. 248-274.); ENGEL, 2000. 125-132.; GERICS, 2001. 79-85. 2 ENGEL, 2000. 128-129. 3 HAJNIK, 1899. 287., 2. jegyz. 38