Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gerics József: Oklevél-értelmezési kérdések és alkotmánytörténeti következményeik a 13–15. századi Magyarországon / 33–47. o.

Közlemények program részeseire [...], országosan a várjobbágy elitre [...] másfelől a király servienseire [...] közös tőről, magából a hadi reformból fakad."

8 Ám ennek a 13. század végéig állítólag végbement és szakadatlanul hangoztatott egybeolvadásnak cáfolhatatlanul ellentmond önmagában is pl. I. Mátyás 1467. évi törvénye. Ez a kamara haszna szedését szabályozva előírja, kik kötelesek fizetni, és kik mentesülnek tőle. A klerikusok mellett mentesülnek alóla az ország nemesei. A szöveg meghatározza, kik tekinthetők ilyennek: „Az ország nemesein pedig azokat értsék, akiknek a királyoktól igaz nemességük, avagy ilyen nemesi privilégiumuk van." Velük szemben a törvény szerint „fizessen mindenhol mindenki más, akár nobilis castrensisek, akár az egyházak prediálisai, akiknek nincs a királyoktól nemesi privilégiumuk."

9 Az 1467. évi törvény világosan és határozottan azon az alapon tesz különbséget, hogy az ország nemeseinek a királyoktól van nemesi privilégiumuk, a nemes várjobbágyoknak és az egyházak prediálisainak pedig nincsen. A nemesség meghatározásáról I. Mátyásnak ez a rendelkezése teljes összhangban van a megelőző több évszázados magyarországi fejlődéssel. Az uralkodó által való nemesítés kitűnő példája II. Lajos 1523. évi „statu Ignobilitatis" mentesítő oklevele.

10 A királyi nemesítés gyakorlata, amelytől az adómentesség vagy adófizetés függ, 1526 után természetesen továbbél. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a páncélos fegyverzettel való rendelkezés nélkülözte a neki unos-untalan tulajdonított, tetszetős következményt, az állítólagos nemesítést. Az 1467. évi törvény szerint tehát a kamara hasznát kötelesek fizetni a nobilis castrensisek és az egyházak prediálisai, „mint akiknek a királyoktól nincs nemesi privilégiumuk". A nemes várjobbágyok (vár-nemesek) országos nemessé tétele, valamint az őáltaluk birtokolt földeknek országos nemesek részére való eladományozásai a 15. században (pl. Zsigmond alatt) mind ellene szólnak a várjobbágyok országos nemességbe való beolvadásának, és birtokjoguk meg a nemesi birtokjog azonossá válásának.

11 Az 1467. évi törvény idézett társadalmi terminológiája két kifejezésével is az 1232. évi oklevélre emlékeztet. Itt mindenekelőtt a veszprémi káptalan „sok nobilis iobagio"-jának említése tűnik fel, kívülük pedig a név szerint megjelölt Jakabé, a zalai vár hadnagyáé (maior exercitus castri). Ők mind a név szerint is említett (előkelő és kevésbé jómódú) nemesi, valamint királyi serviens tanúkon 8 SZŰCS, 1984. 362-363. 9 „Nobiles auiem regni intelligantur, qui meram habent nobilitatem a regibus, sive privilégium nobüitatis huiusmodi [...] Alii autem omnes solvant ubique, sive nobiles castrenses sive prediales ecclesiarum, qui non habent privilégium nobüitatis a regibus". DRH, 1989. 165-166. Hivatkozik erre a meghatározásra: HOLUB, 1980. 115. Behatóan tárgyalja a kérdéskört: GERICS-LADÁNYI, 1992. 7-11. 10 Idézi: LADÁNYI, 2001. 56., 24. jegyz. » BOLLA, 1998. 184-185.; GERICS-LADÁNYI, 1988.13. 36