Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702–1703. évi lerombolásának történetéhez / 137–187. o.

Források jobbágyokat, fuvart, fát, szerszámokat nehéz lesz véleménye szerint szerezni. Javítása éppen ezért is sokáig tartana és nagy összegbe kerülne, így szerinte jobb volna lerombolni, mint erődíteni. Gondolatmenete annak fényében érthető, hogy az irat keletkezésének időpontjában a császári-királyi ezredek a Balkánon harcoltak, Belgrád keresztény kézen volt. Eszterházy Pál is tisztában volt azonban azzal, hogy a várrombolásnak hasonló ember- és fuvarigénye van, ezért egyelőre azt javasolta, hogy a béke megkötéséig inkább Stájerország segítségével erősítsék meg Kanizsát. A hadi helyzet fordulásával (ha a török visszafoglalná Budát) pedig újra szükség lehet egy jó állapotban lévő várra, ezért szorgalmazta a környék benépesítését a szomszédos vármegyékből és Stájerországból. Látható, hogy Kanizsa fenntartásának, illetve lerombolásának kérdésében a Magyar Királyság első főméltósága sem tudott egyértelműen állást foglalni. Bár hadiépítészeti indokok alapján a rombolás mellett tette le voksát, azonban az aktuális katonai helyzet egyelőre óvatosságra intette.

10 Az Udvari Kamara egy szűk körű konferencia összehívását kezdeményezte a visszafoglalt magyarországi várak sorsának rendezése tárgyában. Az 1690. október 21-én, Bécsben tartott megbeszélésen állást foglaltak, hogy a kanizsai főkapitányság esetében is alkalmazni kell az Universal Systema-t.

u A gondolatmenet szerint a Magyar Királyság területén túl sok rosszul erődített hely van, amelyeket nemcsak emberrel, de élelemmel, munícióval és más szükségletekkel is nehéz ellátni. Egy hadjárat esetén azonban semmi hasznuk, mert védői elhagyják, így minden elveszik, illetve a (külső vagy belső) ellenség kezére jut. De egy jól erődített vár, megfelelő mennyiségű emberrel és ágyúval, jó gazdálkodással, sokkal nagyobb előnyt jelent. A rombolás előtt azonban egy mérnököt kell kirendelni, aki a Haditanács számára pontos jelentést ad a várakról.

12 A kanizsai főkapitányság területén az első, ebbe az irányba mutató intézkedéssorozat értelmében a 16 kisebb várból Kanizsára szállították a puskaport, csak a legszükségesebb mennyiséget hagyva meg.

13 Konkrétan a kanizsai várat fenyegető ígéretet 1690 decemberében tett az Udvari Haditanács a Belső-Ausztriai Kancelláriának, miszerint a kincstár által biztosított pénzből meg fogják erősíteni Szigetvárat, tehát Kanizsa fenntartására már nem lesz szükség. A Belső-Ausztriai Kancellária ugyanis egyértelmű állásfoglalásra akarta kényszeríteni a Haditanácsot Kanizsa ügyében.

14 A grazi tanácsosok nem bízták másra a döntés előkészítését, saját szakértő (Johann 10 EPL. ARC V. Nro. 450. Eszterházy Pál az Udvari Haditanácshoz, Lakompak, 1690. júl. 2. 11 A várakkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy az ión. Einrichtungsiverk elgondolásai alapján dolgozták ki az új koncepciót. Az ország belsejében lévő várak esetében kimondták, hogy nem minden, a külső ellenség ellen szükségtelennek tűnő várat kell lerombolni, hanem azokat, amelyek az alattvalók fékentartására jó stratégiai helyzetüknél fogva megfelelő védelmet nyújthatnak, erősíteni kell. Azonban az erődített kisebb helyekről ki kell vonni a helyőrséget, a tüzérséget, a védműveket pedig el kell hordani. L: OROSS, 2006. 12 ÖStA FHKA HKA HFU. RN 337.1690. Okt. fol 337-340. 13 ÖStA KA. HKR Prot. Reg. Bd. 384. 1690. Nov. nro. 66. fol. 530v. és MOL A 14. 1690. nro. 455. (1690. máj. 23.) 14 ÖStA KA. HKR Prot. Reg. Bd. 384.1690. Dez. nro. 34. fol. 583r-v. 140