Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas István: Szalaházy Tamás kancellár hagyatékában talált iratok jegyzéke, 1536 / 123–136. o.

Fazekas István: Szalaházy Tamás kancellár hagyatékában talált iratok jegyzéke (1536) iratok, püspökségei kormányzására vonatkozók, hivatali és politikai jellegű dokumentumok, sőt diplomáciai iratok is. A magánjellegű iratok között találhatók a püspöknek szóló adomány levelek, így például az óbudai prépostságról kiállított adománylevél (5., 6. sz.), az egri püspökségre szóló pápai megerősítő bulla és más brévék (22. sz.). Egyházi javadalmak mellett Szalaházy világi birtokok megszerzésére is törekedett maga és rokonsága, a Kecsetiek számára. Bár egyik kiszemelt birtok — sem Fogaras, sem Szatmárnémeti — birtokbavétele nem sikerült neki, de ezen a téren kifejtett erőfeszítéseit jól tükrözi a Perényi Péterrel Fogaras ügyében kötött egyezsége (9. sz., illetve 7. és 11. sz.). Éleslátását bizonyítja, hogy a magyarok közül elsőnek szerzett Bécsben ingatlant, erre a házvásárlásra vonatkozóan három irat is felvételre került a jegyzékbe (62., 63., 73. sz.). Sajnos a háztulajdonnak még nem sikerült nyomára akadni. Több irat található a veszprémi és egri püspökség birtokainak kormányzatára vonatkozólag: tizedkimutatásokról, tizedbérletekről, püspökségi birtokok összeírásáról történik említés (13., 19.. 23.. 52., 68., 70., 71. sz.). Ezek közül több irat meg is maradt, így a veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, illetve minden bizonnyal Szalaházy hagyatékából származik az egri püspökség 1493-1495 közötti jövedelmeit tartalmazó kötet is, amely ma a Diplomatikai Gyűjteményben található.

12 Szalaházy politikai tevékenységét tükrözi, hogy több irat maradt meg az 1531 nyarán Prágában folytatott tárgyalásokra vonatkozólag (2., 3., 4. sz.). Számos irat tanúskodik az 1533-1535 között több, János-párti főúrral folytatott tárgyalásokról, köztük több eredeti hűséglevélről történik említés. Ezek közül több darab vonatkozik a Laski Jeromossal és rokonával, Lobotzky Mátyással folytatott egyezkedésre (26., 27., 28., 29. sz.). Sajnos a hűségleveleket egyelőre nem sikerült fellelni, így például sem Bebek Ferencé (35. sz., 1535. március 8.), sem Lobotzky Mátyásé (28. sz., 1535. február 11.) nem maradt meg, de a pannonhalmi főapáténak (39. sz.) és Homonnai Gáborénak is nyoma veszett (39. sz.).

13 A Nádasdy Tamással és az Erdődy-testvérekkel folytatott tárgyalások is dokumentálva vannak a jegyzékben (36. sz.). Külön érdekesség, hogy az 1528 elején Szulejmán szultánhoz küldött Habardanecz János és Sigismund Weixelberger instrukciója is felbukkan a leltárba vett iratok között (1528. február 13.); ennek ez az egyetlen ismert említése. Az instrukciót Esztergomban állították ki, nem lehetetlen, hogy a későbbi gyakorlattól eltérően a Magyar Kancellária készítette, ezért bukkan fel a néhai kancellár hagyatékában. Meglepően sok irat maradt meg a moldvai vajdával folytatott tárgyalásokra vonatkozóan (50., 51., 56., 61., 64., 65., 66., 72. sz.). Ez arra utal, hogy Szalaházy feladata volt a moldvai — és talán a havasalföldi — vajdával való tárgyalások 12 A két forrásra vonatkozó további tudnivalókat 1. a forrásközlésnél (50. sz.). 13 Bebek Ferenctől egy későbbi, 1540. október 17-én kiállított hűségnyilatkozat maradt meg az Ungarische Aktenben. ÖStA HHStA UA. Mise. Fasc. 425. Konv. A. fol. 108-109. 125