Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas István: Szalaházy Tamás kancellár hagyatékában talált iratok jegyzéke, 1536 / 123–136. o.

Források mellett megkapta az egri püspökséget és valószínűleg már egri kinevezése előtt a kancellári címet (1527. november ll.).

5 Szalaházy I. Ferdinánd Magyarországról távozása (1528 márciusa) után a frissen kinevezett helytartótanács tagjaként Magyarországon maradt és egészen a ferdinándi kormányzat összeomlásáig (1529 nyara) ideje java részében Budán rezideált. A török támadása elől Pozsonyba húzódott, élete utolsó esztendeit felváltva Pozsonyban, illetve Bécsben töltötte, utóbbi helyen házat is vásárolt, e korszakban a magyarok közül elsőként. Amikor Ferdinánd 1531 nyarán újjászervezte kormányzatát, átmenetileg Thurzó Elek országbírót és Szalaházyt bízta meg távollétében az ország ügyeinek irányításával (1532 októberéig).

6 Szalaházy Thurzó helytartói kinevezése után is a Habsburg-ház fontos embere maradt, aki a velencei követ szerint igen nagy tekintélynek örvendett az uralkodó előtt.

7 1534-ben és 1535-ben részt vett az I. János király megbízottaival folytatott béke tárgyalásokon, illetve ezzel egy időben tárgyalásokat folytatott több Szapolyai-párti úrral átállásukról. Ezek közül a sikerrel végződött, Nádasdy Tamással és az Erdődy-testvérekkel, Simonnal és Péterrel folytatott tárgyalásokat érdemes kiemelni.

8 Utolsó jelentősebb fellépése az 1535 nyarán Bécsben folytatott béke tárgyalásokon való részvétel volt. A tárgyalások lezárulta után nem sokkal megbetegedett, és a velencei követ tanúsága szerint 1535. szeptember 30. előtt meghalt.

9 A híradás valóságtartalmát megerősíti, hogy 1535. október 11-én a főpap hagyatéka, nevezetesen bécsi háza ügyében vingárti Horváth Gáspár már Tornáról intézett levelet az uralkodóhoz.

10 Az alább közölt, nyolcvanhat tételből álló, de annál jóval több iratot tartalmazó iratjegyzék felvételére 1536. január 2-án került sor. A több javítást magán viselő fogalmazvány nagy valószínűséggel Johann Maius (tl536), eredeti nevén Meyer (Meiger), az Udvari Kancellária (Hofkanzlei) latin titkára kezétől származik, aki hivatalánál fogva magyar ügyekben igen komoly kompetenciával rendelkezett.

11 A felvett iratok között egyaránt találhatók magánjellegű és családi 5 Egyháztörténelmi emlékek, 1902-1912. 344-345. Az eredeti, uralkodó által aláírt, megpecsételt példány: ÖStA HHStA UA AA. Fasc. 7. Konv. A. fol. 17. 6 Valószínűleg e kinevezés értendő az iratjegyzék 2. sz. alatti dokumentumán. Kiadása más példányról: R. KISS, 1908. 343-344. 7 MTAKK, Ms 4980 la. 1535. január 18-i jelentés. Ennek kivonata : ÓVARY, 1894. 301. sz. 8 E tárgyalásokra : ŐiSlC, 1912. 326-330. és PRAY, 1806. 54-56. 9 A velencei követ 1535. szeptember 25-én írt a kancellár betegségéről, szeptember 30-án pedig már mint halottról emlékezik meg róla, halálának tehát feltehetőleg szeptember 26-29. között kellett bekövetneznie. MTAKK, Ms 4980 la. 1535. szeptember 25-i és szeptember 30-i jelentések. 10 Egyháztörténelmi emlékek, 1902-1912. III. köt. 54. 11 Johann Maius, a Gábriel Salamanca köréhez tartozó Jacob Spiegel (1483-1547 után) féltestvéreként került az Udvari Kancelláriába, ahol féltestvére feladatát vette át, 1526-tól egészen haláláig, 1536. július 16-ig latin titkár. Javadalmai közül a legfontosabb a zwettli préposti méltóság (1532). RlLL, 2003. 210. 488. jegyz. - 1529. augusztus l-jén egy zágrábi kanonokságot is kapott adományba, amelynek birtokbavétele azonban nehézségekbe ütközött. Egyháztörténelmi emlékek, 1902-1912. II. köt. 133-135., 172-173. 124