Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció ténél és faji tulajdonságainál fogva teljesen azonos a Székelyföld székelységével, azon különbséggel, hogy attól elszakítva, a nemzetiségek közé beékelve még nehezebb küzdelmet folytat, mint maga a szorosabb értelemben vett székelység. Azután itt van Kisküküllő vármegyének felső része, amely a Székelyfölddel határos lévén, mindenekben annak sorsában osztozik, annak viszonyait mutatja. Ennélfogva én azon szerény kérést adnám elő, hogy ezen akció keretébe vonassék be ezen két rész is úgy, amint ezt részben már a székely kongresszus is kérte, s amint ez részben már a földművelésügyi minisztérium akciójánál is alapul vétetett; mert ha megérdemlik Maros-Torda vármegyének mezőségi és románok lakta vidékei azt, hogy bevonassanak ezen akcióba, akkor igazán megérdemli ezt a székelyek lakta az a két vidék, amelyekről az imént bátor voltam megemlékezni. Ami a statisztikai képet illeti, ez szomorú különösen földmívelési és gazdasági tekintetben. Nem ide tartozik a mai értekezlet keretébe részletesebben kiterjeszkedni ezekre az adatokra. Hiszen, amint tudjuk, a földmívelésügyi minisztérium részéről egy akció indult meg és folyik sikerrel a székely nép gazdasági helyzetének javítása érdekében, mégis azért, nehogy az a nép kedvezőtlenebbül ítéltessék meg, mint amennyire megérdemli, kötelességemnek tartom itt pár szóval utalni egy körülményre. Nem azért van az, hogy az a Székelyföld ennyivel meg ennyivel aránylag kisebb jövedelmet hoz, nem azért van az, hogy egy székely embernek az eltartására ennyivel meg ennyivel több föld kell, nem azért van az, hogy a gabonahozamok és a tiszta jövedelmi átlagok olyan rosszak a Székelyföldön, mintha nem volna meg a szorgalom e föld művelésében. Sőt, ellenkezőleg, a székely sokkal nagyobb küzdelemmel, sokkal nagyobb szorgalommal, sokkal nagyobb munkával dolgozza meg a maga kis földjét, és azt a hasznot, amelyet ő produkál, azt igazán véres verejtékkel csikarja ki a földből. Ha a dunántúli embernek megmutatnám azt a szédítő magaslatot, ahová a székely felmegy az ekéjével, az inkább lemondana annak a földnek minden hasznáról, semhogy azt a földet művelje; és ha a dunántúli embernek olyan helyekről kellene azt a kis terményét és olyan fáradsággal és olyan küzdelemmel hazahordania, amint a székelynek, akkor inkább ott hagyná pusztulni, veszni, semhogy hazahozná. Ha annak annyi küzdelmet kellene folytatnia a természettel, a vad állatokkal, amelyektől a termését és az állatait meg kell védelmeznie, mint a székelynek, akkor inkább otthagyná azt a földet, semhogy ilyen körülmények között is művelné. A Székelyföld sajátságos földrajzi alakulatában és távol fekvésében van a legfőbb oka annak, hogy ott a föld ilyen keveset jövedelmez. De emellett sajátságos, hogy a századok folytán fejlődött birtokviszonyok is olyanok, hogy ezekre a modern állami intézmények nemhogy segítőleg hatnának, de inkább bonyolítólag és nehezítőleg hatnak. Nevezetesen a székelynek pár hold földje nem házának és beltelkének közvetlen közelében van, egy sík térhelyen egy darabban, hogy azt gazdaságilag használhassa és művelhesse, hanem szét van szórva a határnak nyolc-tíz részében, sokszor fél-, negyed- vagy ennél is kisebb parcellákban. Amíg eljár egyik földjétől a másikhoz, eltölti idejének java részét. És most kellene, hogy azok az áldásos intézmények, amelyek másutt jót tettek: a tagosítás, az arányosítás segítsenek a Székelyföldön; de fájdalom — ezt alkalmunk volt úgy a székely kongresszuson, mint a földmívelési miniszter által összehívott ankéteken ismételten megvitatni —, a Székelyföldön a tagosítások részben sajátságos helyi okoknál fogva nem lehetségesek, ahol pedig lehetségesek, ott a bíróságok részéről nem vitettek keresztül azzal a gyorsasággal, azzal a szabatossággal, azzal a hozzáértéssel, amelyet a Székelyföld különleges viszonyai annyira indokolttá tettek volna. Mikor azt látom, hogy a székelyföldi községek tagosítása elhúzódik 15-20 évig, amely idő alatt senki a földjeit nem műveli, amikor azt látom, hogy a tagosítás megtörténte után 89