Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.
Közlemények a telekkönyvek még rendezetlenebbek, mit amilyenek azelőtt voltak, és a telekkönyvi rendezés 15-20-25 évig eltart, és ezalatt a birtokviszonyok annyira összebonyolódnak, hogy az emberek csak idős emberek útmutatása alapján tudnak eligazodni, de földjeiket semmiféle nyilvánkönyv alapján meg nem kaphatják, annál kevésbé tudják azokat nyilvánkönyvi vagy egyéb jelzálogi biztosítás alapjául felhasználni, akkor el kell ismernem azt, hogy nem maga a székely a hibás, hanem hogy az őt körülvevő természeti és más viszonyokban van a hiba, azokban van az oka annak, hogy a székelység kezében levő föld oly keveset jövedelmez, és a székelység érdeméül kell betudni, hogy dacára a kevés jövedelemnek, amelyet hoz a földje, mégis oly szeretettel és szívósággal ragaszkodik hozzája. És ugyanazt a képet, amelyet a földmívelés, mutatja bizonyos tekintetben az ipar. Nem azért nincsen a székelységnek ipara, mintha nem volna életrevalósága arra, hogy bármely iparban megállja a helyét, sőt, merem állítani, hogy valahányszor alkalma volt a székelységnek, hogy valamely ipart gyakorolhasson, azt igen éles ésszel megragadta és kihasználta. Amint Szakáts Péter is utalt rá, ha megnézzük a múltat, azt tapasztaljuk, hogy a székelységnek jelentékeny ipara volt; és én azt a jelenséget, amelytől annyira félünk, a székely kivándorlást, szintén annak tudom be igen nagy részben, hogy a székelységben megvan az érzék aziránt, hogy kikeresse a közgazdasági gócpontokat, amelyeken ipari munkájára tér nyílik. Miért van az, hogy Sinajától kezdve le az egész Prahova-völgyön, ahol a legkifejlettebb ipar van Romániában, annyi magyart talál az ember? Miért van annyi székely Moldva ipari centrumaiban, és miért vannak Moldva gazdaságai tele székelyekkel? Mert a székely keresi a gócpontokat, hogy ott értékesíthesse értelmi képességét, munkáját, és fájdalom, hazánk geográfiai helyzeténél fogva és az állami és gazdasági erők és az állam jótékonyságának centrifugális irányban való érvényesülése mellett mindebből a legkevesebb jut a Székelyföldnek. A székely, hogy munkáját és termékeit értékesíthesse a hazában, száz meg száz kilométert kénytelen utazni, holott a hétfalusi csángónak csak 30 km utat kell megtennie, ha Sinajába el akar jutni, ahol mint bérkocsis havi 200 K-t is megkeres a fürdőidény alatt. Ha tehát igazán akarunk valamit tenni a székely nép érdekében, akkor oda kell törekednünk teljes erővel, nagyszabású vám- és kereskedelmi politikával, hogy nyíljék meg Magyarország kereskedelmének a kelet. Ha már ott áll Románia az ő erős védvámos politikájával, akkor át kell mennünk Románián, azon alul ott vannak a Balkán-államok, azokat meg lehetne a magyar ipar részére hódítani, azokat közelebb lehetne a Székelyföld népéhez hozni, és akkor az a székely nép megmutatná, hogy az ipar megteremtésére képes és alkalmas. Fájdalom azonban, Magyarországon a magánvállalkozás külföldi tőkére van utalva, és az a külföldi tőkés, aki Magyarországra jön gyárat alapítani, elsősorban a bécs-budapesti vonalat fogja venni és ott fog letelepedni, és ha Erdélyről beszélnek neki, ijedve fut el. Ezt kell ellensúlyozni. Ennek az ellensúlyozására pedig az egyik mód az volna, ha olyan cikkeknél, amelyekben az állam maga a fogyasztó, a gyártás áthelyeztetnék a Székelyföldre. Miért volna az lehetetlen, hogy azok a bizonyos hadfelszerelési gyárak, amelyeknek egyedüli fogyasztója az állam, részben a Székelyföldön állíttatnának fel? Miért volna az lehetetlen, hogy azok a cikkek, amelyeknek legnagyobb tömegfogyasztója az államvasút, bizonyos mértékben a Székelyföldön állíttassanak elő? Miért volna lehetetlen, hogy azok a bizonyos textilipari cikkek és egyéb cikkek, amelyek a csendőrség és más efféle intézmények részére szükségesek, a Székelyföldön állíttassanak elő, és miért volna lehetetlen az, hogy a Székelyföldön alapítandó gyárakban mint nagyrészvényes vegyen részt az állam és megmutassa, hogy ott igenis lehet csinálni valamit? És ha egy90