Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció hasonlóképpen tett. A közvélemény által „felületesnek" minősített látogatásokat a megyei központokban alkalmi kiállítások és az egyes ipartelepek megtekintése kísérték. Például 1900. június 30-augusztus 1. között a marosvásárhelyi iparmúzeumi kiállításon a székely megyék ipari helyzetét és a jelentősebb iparágak (fa-, szövő- és fonó-, kő- és agyag-, vegyészeti, sokszorosító és papír-, vas- és fém-, bőr-, élelemiszeripar) termékei mellett 9 fürdő- és ásványvíztulajdonos is bemutatkozott. A szervezők a térség tőke- és vasúthiánya mellett a gyáripar szegénységét, a kézműipar ügyességét, a nyersanyagok gazdagságát szemléltették.

24 Hegedűs látogatását iparosértekezletek követték, amelyben egy-egy vidék kézműiparának állami fejlesztési lehetőségeit tárgyalták meg a kamara és a helyi megyei vezetőség részvételével.

25 A miniszter még látogatása alkalmával megbízta a kamarát, hogy az ipari viszonyok helyszíni vizsgálata után javaslatait emlékiratban terjessze fel; a fejlesztésről Sz. Szakáts Péter külön füzetben számolt be.

26 A kamarai titkár vármegyénként és vidékenként ismertette a nyersanyagokat, a gyár-, kézmű- és háziipar helyzetét; a javaslatok közül nagy hangsúllyal szerepelt a székely vasutak kiépítésének szükségessége. Hegedűs minisztersége alatt a kisipari műhelyek gépadományozásban részesültek. A miniszter székelyföldi tanulmányútja után leiratot intézett a székely kamarához, amelyben felvázolta egy nagyszabású székely akció tervét. A tervezet megvalósulásáig azonban még néhány évet várni kellett. Hegedűs és hivatali utódai, Horánszky Nándor (1902. márc. 4.-1902. ápr. 19.), Láng Lajos (1902. máj. 5.-1903. jún. 27.) és Hieronymi Károly (1903. nov. 3.-1905. jún. 18.) az alább ismertetendő ipartámogatási rendszert folytatták. Az iparoktatás és tanoncképzés A minisztérium az ipari elmaradottságot és az iparoskivándorlás következtében kialakult munkásviszonyokat az iparoktatás révén kívánta megváltoztatni. Az (ipari) szakképzés és a munkahelyteremtés a székely kivándorlás csökkentésére irányult. A hazai iparoktatás megszervezése Szterényi Józsefhez köthető. A kereskedelemügyi tárca 1893-1904 között mintegy 1,3 millió K-t áldozott a székely iparoktatásra: az intézmények és szakiskolák fenntartására, valamint az iparosok elhelyezésére.

27 A térségben hat, részben vagy egészen államköltségen működő ipariskola volt. A tárca 1901-ben tervbe vette, hogy minden kereskedelmi és iparkamara területén két nagy ipariskolát létesít úgy, hogy egyiket az állam, a másikat a kamara és a helyi hatóságok tartják fenn. Azonban a székely kamara területén megalakult mindkét intézetet, az 1892-től működő marosvásárhelyi faés fémipariskolát

28 és az 1893-ban megnyílt székelyudvarhelyi kő- és agyagipari 24 Székelyföldi iparkiállítás Marosvásárhelyt Székely-Egyleti Képes Naptár, 1901. 118-133. 25 Székely Ellenzék, 3. (1900) 131:2. 26 SZAKÁTS Sz., 1901. 27 Ipari akció, 116-121. 28 A marosvásárhelyi iskolánál az építő- és agyagipari szakot 1896-ban megszüntették, mert a je65