Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Az „ismeretlen” Széchényi Ferenc „ismert” munkálata a Habsburg birodalom hungarizálásáról / 13–53. o.
MISKOLCZY AMBRUS AZ „ISMERETLEN" SZÉCHÉNYI FERENC „ISMERT" MUNKÁLATA A HABSBURG BIRODALOM HUNGARIZÁLÁSÁRÓL* THE "WELL-KNOWN" WORK OF THE "UNKNOWN" FERENC SZÉCHÉNYI IN CONNECTION WITH MAGYARIZING THE HABSBURG EMPIRE: In 1812 Ferenc Széchényi was entrusted by the palatine with elaborating a plán in connection with the constitutional transformation of the whole Habsburg Empire. The plán is confirmed by the fact that István Széchenyi followed his father's lead, and he did not appear from the apolitical whirl of high life, as contrary to public belief. It corroborates that the "myth of awakening" is falsé; however, it is a part of history by being political means and serving concrete purposes. István Széchenyi experienced the myth of awakening as well, and he concealed about his father's manuscript plán. This way, the notion of Ferenc Széchényi's religious devotion was emphasized by historiography, evén if he worked on enforcing the ideas of enlightenment in several regards, while he encouraged indeed the renewal of Catholicism intertwined with Romanticism. Hungárián historiography was alsó partly influenced by the myth of awakening leading to the appearance of a special construction, i.e. the feudal nationalism characterizing the period between the mid-1790's and the 1830's. This phase was regarded as the interruption of continuity between enlightenment and liberalism. The appendix of the study contains Széchényi's constitutional plán: a beautiful and previously concealed document of reál continuity. Széchényi Ferenc kéziratos hagyatékának feltárása és kiadása történetírásunk egyik nagy adóssága. Ebből törlesztünk valamit, amikor talán legérdekesebb kéziratát újra közzé tesszük, éspedig azt, amelyben az egész Habsburg Monarchia alkotmányos átalakítására tett javaslatot. 2 Ez a munkálat vélhetően közel állt írója szívéhez, mert amikor élete vége felé levéltárát rendezte és kéziratait átnézte, akkor ennek a német művének magyar címét is felírta egy kis papírszeletre. Ez a cím betűhíven a következő: „Csekély vélekedéseim melyeket midőn Napóleon országunkban volt, es a' midőn Szt Helenala kuldetet a Palatínusnak 1 Dolgozatunk OTKA-pályázat keretében készült. Célunk Széchényi Ferenc egyéb munkáinak kiadása is. 2 A kézirat 1814-ből való tisztázatának lelőhelye: OSZKK Quart. Germ. 77. A munkálatnak két fogalmazványa a családi levéltárban maradt fenn: MOL P 623.1. köt. 12. sz. I. csőm. 2. sz. 93. cs. Az első fogalmazványt Széchényi Ferenc írta a maga kezével, a második fogalmazvány tisztázat, itt-ott Széchényi Ferenc javításaival. A palliumon a következő cím olvasható: Flüchtige Gedanken über die künftige Sicherheit der Oesterreichischen Monarchie, samtnt 8 Beylagen. Nem maradt fenn egy melléklet sem. Valószínűleg összetévesztették az Etwas über Ungarn című munkálattal, amelynek sok melléklete van. A két fogalmazvány mellett ott látható Széchényi azon levelének a fogalmazványa, amelyet a nádorhoz intézett. A levél tisztázatát beragasztották a nádornak megküldött munkálat tisztázatába. A levelet a jegyzetekben tesszük közzé. A függelékben a tisztázatot betűhíven közöljük, lapalji jegyzetben jelezzük a fontosabb eltéréseket a tisztázat és a második fogalmazvány között. Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2:13-53.
