Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Murin András jezsuita szerzetes szekszárdi útinaplója 1710-ből / 105–139. o.

Forrásközlések nevezett ki az uralkodó szekszárdi apáttá. A zalaegerszegi származású Mérey tanulmányait Pozsonyban és a bécsi Pázmáneumban végezte, 1677-ben szentelték pappá,

15 ezt követően 1694-ig az esztergomi egyházmegye szolgálatában állt, először plébánosként, 1689-től pedig kanonokként is.

16 Szekszárdra való kinevezése után lemondott az érsekújvári plébániáról és teljes erejével az apátság újjáépítésének szentelte magát. Az első tíz év eredményei már önmagában is impozánsak, egyúttal jelzik a visszafoglalt országrész újjáépítésében rejlő, majd a szabadságharc által elakasztott lehetőségeket. Mindenekelőtt jogi úton igyekezett biztosítani az apátság birtokállományát. Összeállította az apátsághoz — szerinte — tartozó falvak és puszták jegyzékét, és igyekezett ezeket visszaszerezni a világi és egyházi birtokosaiktól. Az apátság középkori levéltárának pusztulása miatt alapvetően „földrajzi" alapon tájékozódott, így számos közeli, de a középkorban nem Szekszárdhoz tartozó falura és pusztára is igényt tartott. A birtokperekkel egy időben jogait az Újszerzeményi Bizottság előtt is bizonyította. 17Q3. június 21-én az apátság 44 birtokára kapott királyi adománylevelet, ennek és a beiktatásnak köszönhetően immár az apátság uradalmának tényleges birtokosa lett.

17 A jogi csatározások mellett jelentős építőmunkát is végzett Szekszárdon és környékén. Egy 1703. augusztus 7-én kelt összeírás részletesen beszámol Merevnek az elmúlt tíz év alatt végzett tevékenységéről. Szekszárd 1693-ban teljesen romokban hevert, a szőlőknek még a helyét sem tudták. Mérey a hegy harmadát újratelepítette szőlővesszőkkel és gyümölcsfákkal, téglaégető kemencét építtetett, és a hegyről földalatti csöveken levezette a vizet a városba. A háborúk során elpusztult apáti rezidencia körfalait lebonttatta és az épületet alapjaitól felújíttatta, a földszinten és az emeleten négy-négy szobával és egy konyhával. A templom egy részét kápolnaként építtette újjá, boltozattal és toronnyal látta el, és egy elegáns új oltárt is állíttatott. Szekszárd mellett hat, korábban pusztává lett falut telepített be: Őcsényt, Fajszot, Palánkát, Janyát, Szerdahelyi és Grábócot.

18 Mérey buzgalmát nem törte meg, hogy az ő teljes birtokba lépésével szinte pontosan egy időben, 1703. június 4-én Lipót császár a jezsuita rend nagyszombati kollégiumának, közelebbről az egyetemnek adományozta a szekszárdi apátságot, annak a negyvenezer forintos (időközben kamataival együtt ötvenezer forintra növekedett) adósságnak a fejében, amellyel még II. Ferdinánd tartozott Pázmány Péter 1632. évi római követjárása költségeiért. A császári kötelezvényt az érsek az általa alapított egyetemre hagyta, ennek beváltásával a jezsuiták egészen eddig a pillanatig vártak. Az adományozás feltétele természetesen a 15 FAZEKAS, 2003.113. w KOLLANYI, 1900. 307-309. 17 FRAKNÓI, 1879. 49-50.; SÖRÖS, 1912. 66.; VARGA, 1973. 76-80. Az adományozás dokumentumai: MOL E 152. Fasc. 33. nr. 25., 29., 30.; fasc. 51. nr. 5. 18 MOL E 152. Fasc. 33. nr. 26. Tevékenységéről részletesebben: HOLUB, 1936/a. 23-24.; SZILÁGYI, é. n. 97-99. 108