Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

KRISCH ANDRÁS ADALÉKOK A FRANCIÁK MAGYARORSZÁGI JELENLÉTÉHEZ. A FRANCIA MEGSZÁLLÁS RUSZTON 1809-BEN* DATES FROM THE FRENCH PRESENCE IN HUNGARY. FRENCH OCCUPATION IN RUSZT, 1809. The Austrian-French War broke out in the Spring of 1809, during that war Rust, the smallest royal free city of the Historical Hungary, was alsó occupied by the French. The occupation put an immense financial strain not only on the city but on the occupied region which reached to the river Rába as well. The city was at the end of its financial resources, caused by the quartering, alimentation and the forced contributions. The city alsó allocated different products to the French Troops in the shire-towns nearby. For that reason the financial state of the city became only years later stable. Thanks to the well situated location, the city escaped the damages caused by the war and it was alsó avoided by the substantial troops. According to the peace settlement of Schönbrunn the French troops left the country until 20 November 1809. After it, the citizens of the city could lead a peaceful life. A történelmi Sopron vármegye mindhárom szabad királyi városa (Sopron, Kismarton, Ruszt) francia megszállás alá került 1809-ben. A megszállás az említett városokat különösen súlyosan érintette, hiszen méretük miatt sokkal nagyobb terhek viselésére kötelezhették őket, mint a kis településeket. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy Ruszt a történelmi Magyarország egyik legkisebb szabad királyi városa volt.

1 Lakossága elsősorban szőlőműveléssel és borkereskedelemmel foglalkozott, és nem játszott fontos szerepet az ország politikai életében. Ruszt az 1681, évi soproni országgyűlésen kapott szabad királyi városi rangot az ország és az uralkodó szolgálatáért. A többségében evangélikusokból álló tanács 60 000 Ft-ért és 500 akó borért vásárolta meg azokat a privilégiumokat, amelyek a többi szabad királyi várost is megillették. A város ügyeit a bíró, a nyolcfős belső tanács és a szintén nyolcfős külső tanács intézte.

2 A vágyott rang elnyerése utáni években Rusztnak több háborút is el kellett szenvednie: 1683-ban a Bécset ostromló törökök kerültek a kapukon belülre, ami nem okozott különösebb megrázkódtatást, talán csak az árak lettek a szokottnál magasabbak. Ezt követően 1703-ban Rákóczi hadai foglalták el a várost, 1704-ben pedig Károlyi gróf a főhadiszállását is itt ütötte fel. Négy évvel később már a császáriak állomásoztak Ruszton. Az ezt követő száz év a béke jegyében telt el.

3 Egészséges klímája miatt az 1713-as pestisjárvány idején sok soproni kereste fel a várost, hogy magát és életét mentse. A 18. század folyamán kiteljesedtek a privilégiumok és terjedt a ruszti bor híre.

4 A városban egyértelműen a bor biztosította a megélhetést, ezért még a 17. században sem folytattak szántógazdálkodást, és nem tartottak állatokat sem.

5 Az itt termelt bort tartották, a sopronival együtt, a tokaji és a ménesi után a legnemesebbnek. Az uralkodó szőlőfaj, akárcsak az akkori Sopronban, a fagyos, más néven Furmint, németül Zapfner volt, amelyet általában későn szüreteltek.

6 A kutatást az NKA Levéltári Szakkollégium támogatásával végeztem, amiért itt szeretnék köszönetet mondani. 1 Lakosainak száma az 1784-1787. évi népszámlálás alapján 1055 fő volt. L. DANYI-DÁVID, 1960. 368. 2 AULL, 1933. 15-18. 3 AULL, 1933.16-17. 4 TOMEK, 1902. 99. 5 LANDESTOPOGRAPHIE, 1963. 497. 6 FÉNYES, 1851. 2. köt. 306. 13