Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

Közlemények Az 1809 tavaszán kitört osztrák-francia háború hadi eseményei kezdetben Ruszttól távoli színtereken, Bajorországban, Itáliában, és Galíciában zajlottak. A győzelmek után Napóleon csapatai 1809. május 13-án már Bécsben voltak, majd ezt követően megkezdték a felvonulásukat a magyar határon. Mindezt az osztrák győzelemmel végződő asperni csata sem tudta megakadályozni. A francia csapatok közeledésének hírére a soproniakra kísértetiesen hasonló események zajlottak le. A május 24én ülésező városi tanács - ahogyan az ország többi városában - felsőbb parancsra itt is megtiltotta, hogy a lakosság megismerje Napóleonnak a magyar nemzethez intézett proklamációját. Mint birodalomszerte, itt is megkezdődött a polgárőrség szervezése, amit egyébként a május 16-i királyi leirat is megparancsolt.

7 Eszerint sorozni kellett a polgárságból, és meg kellett választani a tiszteket is. Mindez gyorsan lezajlott, mivel a soproni polgárőrség fő szervezője, Kari von Hillinger nyugalmazott vezérőrnagy már május 24-én megtartotta a sorozást, május 29-én pedig a városháza előtti téren a szemlét. A polgárőrség feladata valószínűleg itt is elsősorban a belső rend fenntartása volt, bár erről konkrét adattal nem rendelkezünk. Feltételezhető az is, hogy tagjai Sopronhoz hasonlóan itt is együttműködtek a későbbiekben a megszállókkal, közösen járőröztek, illetve adtak őrséget. Az első francia katonák május 29-én érték el a megyeszékhelyet, sőt, az előőrsök már a Sopront Pozsonnyal összekötő úton voltak, vagyis csak idő kérdése volt, hogy a város megszállás alá kerüljön. Fontos volt a lakosság nyugalmának biztosítása. Mivel nem lehetett tudni, hogy miként viselkedik majd az ellenség, házról házra járt az utasítás, amely minden polgárnak és lakosnak megtiltotta a csoportosulást, amivel zavarhatnák a belső biztonságot és nyugalmat. A lakosság vagyonát sem volt szabad felesleges pusztításnak kitenni, ezért az ellenség megjelenése esetén mindenki köteles volt otthonában maradni. Sokakat, köztük a városi tanácstagokat is aggodalommal töltötte el, hogy éjszakánként a fiatalemberek az utcán lármáztak. Annak, aki ez ellen a „nyugalom-rendelet" ellen vétett, letartóztatásra kellett számítania.

8 A soproni bevonulás utáni második napon, május 31-én jelentek meg az első katonai alakulatok Ruszton, de ekkor még nem megszállóként. Ezen a napon egy hadnagy jelent meg ötvenfős, francia kürasszírokból, illetve bajor és bádeni dragonyosokból álló lovascsapata élén. Ötven zsák zabot követeltek, illetve ételt és italt maguknak. A városbíró ekkor hússal, tojással, salátával, kenyérrel és természetesen borral „vendégelte" meg őket. A zabbal kapcsolatban viszont - elnézést kérve - kijelentette a tisztnek, hogy azt csakis írásos utasítás ellenében adhat. A hadnagy nem lepődhetett meg nagyon, mert azonnal közölte, hogy ebben az esetben kénytelen lesz erőszakkal rekvirálni. Az ijedt bíró ekkor kényszerből tizennyolc zsák zabot adott át elismervény ellenében. A franciák a két kocsira rakott negyvenmérős zsákokkal Wieden és Seibersdorf felé távoztak.

9 Míg Rusztot az első napokban megkímélték a megszállás viszontagságai, a megyeszékhely, Sopron már ekkor jelentős átvonulások színterévé vált. Május 29-én a francia és német katonákból létrehozott Lauriston-hadtestcsoport több ezer főnyi katonasággal és tüzérséggel vonult Sopronba. Június 4-én a fősereggel megérkezett Eugéne Beauharnais, Itália alkirálya, Napóleon fogadott fia is, és itt verte fel az Itáliai 7 R. A. (E) Protocoll der königlichen freistadt Rust für das Jahr 1809. május 24. 8 R. A. (E) Protocoll. Május 30. 9 R. A. (E) Protocoll. Június 7. 14