Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Bariska István: H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. Bp., 2004. (Doktori mestermunkák) / 213–217. o.

Irodalom H. NÉMETH ISTVÁN: VÁROSPOLITIKA ÉS GAZDASÁGPOLITIKA A16-17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Bp., 2004. 1-2. kötet Gondolat-Magyar Országos Levéltár. (Doktori mestermunkák) 528,394 p. A közelmúltban megjelent kötet alcíme, sorozatcíme hűen tükrözi H. Németh István teljesítményét hiszen valóban mestermunka született. A magyarországi várostörténet egy fontos művel gazdagodott A hatalmas forrás- és szakirodalmi anyagot feldolgozó kötet igazolja, hogy érdemes - ahogy a szerző írja - a „bizonyos magányosságot feltételező" kutatást vállalni. Ezáltal ugyanis - a korszak városainak életén keresztül - hirtelen élővé válik az oly sok konfliktust rejtő kora újkor, a 16-17. század históriája. A szerző szűkebb kutatási területe a Felvidék, azaz Felső-Magyarország és ezen belül Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Kisszeben és Késmárk városszövetsége, amely az egész korabeli királyi Magyarország történetét is visszatükrözi. Ebben az értelemben elfogadhatjuk - még ha nem is tartjuk teljesen indokoltnak - a könyvnek a tárgyalt témánál némileg többet ígérő címét. Először talán a módszerről ejtenék néhány szót. Ha fellapozzuk a Levéltári források rövidítései és a Bibliográfia című fejezeteket, látjuk, hogy a szerző milyen hazai- és külföldi levéltári forrásokra, és milyen átfogó szakirodalmi ismeretre épített munkája során. Fontosnak tartom a szakirodalmat, de az esetek többségében nem ez győz meg, hanem a szerző forrásismerete. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tájékozottság sokszor lefegyverző arzenált jelent. A forrásokon nevelődő kutatók azonban jól tudják, mennyire visszaüt, ha kiderül a turpisság. Szerencsére ez itt nem érvényes. Ha mégis kritikával kell élni, akkor csak annyit jegyeznék meg, hogy egyes fejezetek túlságosan bőbeszédűek. Bizonyos irodalom- vagy történeti iskolaismertetések azért köszönnek vissza ilyen részletesen, mert fiatal korában minden kutató nehezen mond le arról, amit megismert. Idővel ez letisztul, és csak azt használtja fel közvetlenül, ami mondanivalója körébe tartozik. És mégsem mondhatjuk, hogy a Várospolitika Európában és Magyarországon című fejezet megspórolható lett volna. Európai és hazai módszereket, szemléleteket, állapotokat ismertet, és ezzel a magyarországi várospolitika helyét keresi. Az, hogy „helyi értéken" találta meg, az más kérdés. A lényeg, hogy nem önmagukban láttatja a városokat, hanem a duális hatalommegosztás, a központi és a rendi akarat egészébe ágyazva. A Felső-Magyarországi városszövetség fejezet már teljességgel H. Németh István „hatásköre". Itt érezzük meg, hogy mennyire eredeti a szerző teljesítménye. H. Németh Istvánt levéltáros hallgatóként ismertem meg. Egyszer írt nekem párt sort, hogy küldjem meg a nyugat-magyarországi „pártatlan bíróságról" írt rövid különlenyomatot. Ekkor figyeltem újra fel rá. Ilyet csak olyan kutató kérhet, aki úgy gondolja, hogy valamilyen párhuzamosságot fedezett fel a saját kutatásainak a „felségterületén". Nos, a párhuzamosságról szó sincs, mert a H. Németh István által feltárt „pártatlan ítélőszék" (11.143.) nem áll azonos szinten az általam talált intézménnyel. A 15-17. században alsó-ausztriai, stájer, továbbá nyugatmagyarországi, illetve Habsburg zálogon lévő nyugat-magyarországi városok, 213