Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiara Apostolica" hivatala és magyar kérvényei a 15-16. században gedélye nélkül távozott, utólag szüksége volt tette indoklására és ennek jogossága hivatalos kimondására. Ügyét a kalocsai érsekhez utalták vissza, mivel „a pécsi püspököt a nagy távolság miatt nem tudja felkeresni." Furcsán hangzik az indoklás, mivel az következik belőle, hogy Róma közelebb volt Csanádhoz mint Pécs, de Lukács nyilván tudta mit csinál: valamiért nem akarta, hogy ügye a pécsi püspök elé kerüljön. Ezért pedig még Rómába is elment, ahol 1519. június 29-én beiratkozott a Szentlélek-társulathoz, a lelki ügyek bírósága/felső fóruma/dikasztériuma pedig július 12-én hagyták jóvá kérését.

25 A fenti példák tovább erősítettek abban a feltételezésemben, hogy sokan vállalták Magyarországról a római utazás viszontagságait és költségeit. A súlyos vétkekkel jelentkezők viszonylag magas aránya mellett szerepet játszott ebben a római zarándoklat egyre tömegesebb méreteket öltő szokása is.

26 Fenti becslésemet a kérelmezők egyharmadának személyes jelenlétére vonatkozóan tehát nyugodt szívvel továbbra is fenntartom. A személyes szupplikáció ténye sokat elárul a korabeliek lehetőségeiről és életstratégiáiról. A továbbiakban érdemes tehát közelebbről is megnézni, hogy kik voltak valójában ezek az emberek. A társadalom melyik rétegéhez tartoztak azok, akiknek volt lehetőségük, kedvük, pénzük és idejük egy több hetes utazásra, illetve ha maguk nem is keltek útra, de olyan tájékozottsággal, ismeretekkel és kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, amellyel ügyüket egy külföldi bírói fórum előtt is képviselni tudták. A kérelmezó'k társadalmi összetétele A kérelmezők társadalmi összetételét vizsgálva egyúttal más megvilágításba kerül a kérvények mennyiségének kérdése is. A Penitenciárián regisztrált mintegy háromezer kérelmező soraiban ugyanis - amint már említettem - a hagyományosan ismert hazai forrástípusokban lappangó vagy alulreprezentált alsó társadalmi rétegek jelennek meg nagyobb számban. A római hivatalnál megjelenő egyszerű emberek ráadásul nem csupán nevükkel szerepelnek, ahogy a 15-16. századi hazai forrásokban (urbáriumokban, dézsmajegyzékekben) is egyre gyakrabban találkozhatunk velük, hanem változatos élethelyzetekben, konfliktusokban jelennek meg az általuk - jóllehet hivatásos írástudók közvetítésével - előadott történetek szereplőiként. A Penitenciária klientúrájának társadalmi összetételéhez a Kúria-kutatás felől közelítve az a szembetűnő, hogy a gyóntatóhivatalnál a többi apostoli dikasztériumhoz képest nagyobb számban találkozunk laikusokkal, és férfiak mellett kivételesen nőkkel is, ami az itt kezelt ügyek jellegéből adódik. A Magyar Korona területéről érkezők kétharmada egyházi, egyharmada pedig világi személy volt (1. tábla), ami megegyezik az általános tendenciákkal.

27 ASV SPA, vol. 64. fol. 365v-366r Vö. CSUKOVITS, 2003. Vö. SCHMUGGE-HERSPERGER-WlGGENHAUSER, 1996. 209-210. et passim; SALONEN, 2001. 377.; SCHMUGGE, 1998. 41. 69