Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Baráth Magdolna–Feitl István: Szovjet–magyar csúcstalálkozó 1953. december 3–4-én / 253–268. o.

Bardth Magdolna - Feitl István: Szovjet-magyar csúcstalálkozó 1953. december 3-4-én Ily módon Magyarország kifizetései 1954-ben összesen 453 millió rubelben állapíthatók meg. A magyarok úgy vélik, hogy a fentebb megnevezett kifizetésekből saját áruszállításaikkal 1954-ben 253 millió rubelt tudnak fedezni, amivel összefüggésben kérik a 200 millió rubeles hitelt. 2. Úgy véljük, hogy Magyarországnak ekkora összegű hitelre nincs szüksége a következő megfontolásból: a magyaroknak teljes egészében fel kell használni áruexport lehetőségeiket 300 millió rubel összegben, ami 100 millió rubellel csökkenti a hitelszükségletet; a hitelnyújtás a 30 millió rubeles tartalékképzésre idő előtti; a magyarok által 1954 elejére a klíringszámítás szerint 30 millió rubel összegű tartozásra számítanak a Szovjetuniónak, ami véleményünk szerint nem lesz. Ily módon, a hitel összegét, amelyre a magyaroknak szükségük van, maximum 93 millió rubel összegben állapítjuk meg. Abban az esetben, ha szükségesnek tartják majd a magyaroknak történő hitelnyújtást az említett összegben, azt a következő módon lehetne megtenni: 55 millió rubel hitelt nyújtani olyan módon, hogy fedezzük a magyar tartozásokat a demokratikus országoknak azzal, hogy csökkentjük ezeknek az országoknak az adósságát a Szovjetuniónak, mégpedig Csehszlovákiáét 30 millió rubellel, az NDK-ét 25 millió rubellel, ha ezzel a csehek és a németek egyetértenek. Ebben az esetben megfelelő módon növelni kellene a szovjet áruknak ezekbe az országokba történő szállítását; 38 millió rubelnyi szovjet árut szállítani Magyarországra. Ennek kapcsán figyelembe kell venni, a magyarok kérik, hogy szállítsanak nekik hitelbe nyersvasat, hengerelt acélt, rezet, ólmot, finom gyapjút, lent, nyersbőrt és néhány más terméket. A magyarok ezen kérésének teljesítése kiegészítő források elkülönítését követelné meg ezekből az árukból azon a mennyiségen felül, amelyet export-import tervünkben előirányoztunk. Szükségesnek tartjuk tájékoztatni, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint ez év október l-jén a magyarok 27 tonna arannyal rendelkeztek, amelyből a banki hitelek biztosítására 19,7 tonnát letétbe helyeztek, 7,3 tonna viszont szabadon rendelkezésükre állt. Azon kívül a magyarok 1953 augusztusában a Szovjetuniótól 48 millió rubel arany hitelt kaptak (10,6 tonna), amiből még semmit nem használtak fel. Ily módon a magyaroknak 17,9 tonnányi mennyiségű, kb. 80 millió rubel értékű szabad arany maradvánnyal kell rendelkezniük. A. Zverjev

19 I. Kabanov

20 A. Gromiko

21 Ny. Pautyin

22 1953. november 30. AVP RFf. 077. op. 33. papka 166. gy. 39. 19 Zverjev, Arszenyij Grigorjevics, 1948 decemberétől a Szovjetunió pénzügyminisztere. 20 Kabanov, Iván Grigorjevics, 1953 márciusától a Szovjetunió bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettese, majd 1953 augusztusától a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. 21 Gromiko, Andrej Andrejevics, 1953 áprilisától a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. 22 Pautyin, Ny. A., a Szovjetunió Állami Tervhivatala elnökhelyettese. 259